|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nyílt levele az Országgyűlés megbízott elnökének
"Király Zoltán független ellenzéki képviselő és Raffay Ernő, a
Magyar Demokrata Fórum képviselője nemrégiben nagy visszhangot
kiváltó indítványt hozott nyilvánosságra, melyben azt javasolják,
hogy még ez a parlament rendelkezzék januári ülésén a köztársasági
elnök népszavazás útján történő megválasztásáról.
Mivel a januári ülésszak közeledik, a Magyar Demokrata Fórum
Elnöksége állást foglalt ebben a kérdésben.
Megállapítottuk, hogy az intítvány Király Zoltán és Raffay Ernő
magánvéleménye, amelyet az előterjesztők sem az MDF Elnökségével nem
egyeztettek, sem pedig az MDF más parlamenti képviselőivel."
SZER, Világhíradó:
Jugoszlávia - új pártok
"Miközben
kitapinthatóan csökken a jugoszláv kommunista párt tekintélye,
egyre-másra alakulnak új pártok a sok nemzetiségű államszövetségben.
Végvári Viola szerint már 30-ra, 40-re tehető a számuk.
- Szerbiában is megindult az új politikai vérkeringés, sőt Crna
Gorában és Macedóniában is, amelyeket a szerb kommunisták most
hatalmon levő garnitúrája egyébként mindig is a saját
vadászterületének tekintett.
E pezsgés beindítását kívülről a közvetlen szomszédban,
Romániában lejátszódott vérviharos események serkentették, belülről
pedig Ante Markovic január elsejével bevezetett gyökeres és máris
eredményeket hozó gazdasági reformja."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Horváth Andorral
|
------------------------
Bukarest, 1990. január 15. (Bukaresti rádió) - A következőkben interjút hallanak Horváth Andorral, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának szóvivőjével. Kérdez Mag Péter:
- Mi történt Marosvásárhelyen tegnapelőtt, s tegnap?
- Marosvásárhelyt rendeztük meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos küldött-tanácskozását. Ezúttal Erdély valamennyi megyéjéből érkeztek küldöttek, akik megvitatták és elfogadták a Szövetség szándéknyilatkozatát, amely részletesen szól a Szövetség céljairól, gazdasági, művelődési, oktatási kérdésekben. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 1. folyt.
|
Hosszú, közel hétórás tanácskozás volt ez, amelyen a megyei küldöttek ismertették a megyéjükben folyó szervezési munkát, hozzászóltak a szándéknyilatkozatban magunk elé tűzött célok, programpontok kérdéséhez.
Pálfalvi Attila oktatásügyi miniszterhelyettes az oktatási kérdésekhez hozzászólva fontos bejelentéseket, fontos tájékoztató információkat közölt a tanácskozással, többek között azt is, hogy ősztől már újra indul Kolozsvárott a Bolyai Egyetem. Tőkés László református lelkész is megjelent, aki mostmár a menyői példát úgy említette, mint a Szövetség és az egyházak jó kapcsolatának követendő példáját.
Gazdag, termékeny vita folyt ezen a szombati tanácskozáson és mindenekelőtt azt tartom fontosnak kiemelni, hogy a magyar kisebbség egységét bizonyította ez a megbeszélés, azt, hogy a magunk elé tűzött célok körül valóban van konszenzus még akkor is, hogyha kisebb vagy nagyobb kérdésekben vita folyik, vita folyhat ezután is, hiszen demokratikus szervezetnek valljuk magunkat, de mindezek fölött mindenki azt tartja szem előtt, amit a Szövetség legfőbb feladatának tart, a romániai magyar kisebbség érdekképviseletét.
- Hány megye képviseltette magát, tehát az RMDSZ hány megyei szervezete képviseltette magát, esetleg hány küldött volt jelen a küldött-tanácskozáson? (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 2. folyt.
|
- Pontos adatokat nem tudok mondani. Úgy jegyeztem meg, hogy 17 megyéből vannak küldöttek. Mi azt kértük, hogy megyénként egy-két küldött jelenjék meg, de az érdeklődés olyan nagy volt, és minthogy első ilyen országos tanácskozásról van szó, nem tartottuk volna helyesnek, hogyha a küldöttek abban a létszámban nem lehetnek jelen, ahogyan oda eljöttek, tehát azt mondhatnám, hogy nagyjából olyan 100-120 ember ült a teremben, viszont megkértük őket, hogy megyénként csak egy-egy felszólaló legyen, épp azért, hogy a sok kérdésről a hosszú, tehát terjedelmes ülés után is, de mégis ne végeérhetetlenül tudjunk tanácskozni.
- A 17 megye között volt-e csángó képviselő?
- Volt egy csángó képviselő, megható jelenet volt hallgatni, ahogyan elmondta, kéri a Szövetséget, hogy ne feledkezzék meg a csángó-magyarokról, vegye be a nevük a velük való foglalkozás kérdését külön is a Szövetség szándéknyilatkozatába, hiszen ők ugyancsak részei a romániai magyar kisebbségnek.
- A szándéknyilatkozat remélhetőleg már végleges szövegével mikor ismerkedhetnek meg? (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 3. folyt.
|
- A szándéknyilatkozat most már végleges, holnap adom le a Romániai Magyar Szó szerkesztőségében, tehát feltehető, hogy a szerdai lapszámban jelenik meg.
- Én nem akarom a szándéknyilatkozatot itt felmondatni most Horváth Andorral, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivőjével, de két kérdésem azért csak lenne előzetesen, megelőlegezve a szándéknyilatkozat teljes terjedelmű ismertetését.
A lelkiismereti, vallásszabadsággal kapcsolatos pontja van-e, s ha igen ehhez kapcsolódik rögtön egy alkérdés: papok voltak-e a tanácskozáson, a küldött-tanácskozáson vagy egyházi képviselők?
- A másodikkal kezdeném, voltak egyházi képviselők, említettem már Tőkés Lászlót, Vásárhelyről is, máshonnan is voltak egyházi személyek.
- Például a Római Katolikus Egyház, az Erdélyi Római Katolikus Egyház képviseltette-e magát?
- Volt jelen katolikus lelkész.
- Köszönöm, tehát a lelkiismereti szabadsággal kapcsolatos, vallásszabadsággal kapcsolatos kitétele van-e a szándéknyilatkozatnak?
- Nincs külön kitétele, lehet, hogy ezt máris úgy tekinthetjük, mint ami egy mulasztásunk, nem az egyetlen, hiszen a szándéknyilatkozat - ott is kiderült - nehezen tudja az általános és a részletkérdéseket úgy egyeztetni, hogy semmi ki ne maradjon belőle. Természetesen feltételezem, sőt bizonyosra veszem, hogy a szándéknyilatkozat egészének szellemében ez a gondolat azért jelen van, még akkor is, ha tételesen így nem fogalmazódik meg, a művészetről, az irodalomról szólva ezt például hangsúlyozzuk, tehát a művészet, az irodalom szabadságát, hasonlóképpen hangsúlyozzuk, mostmár ezt szintén tételesen, az egyházakkal való együttműködés szándékát. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 4. folyt.
|
Megjegyezném itt, hogy tudomásunk van arról, hogy a gyulafehérvári püspökség helyesli azt, hogyha a katolikus papság vállalja a Szövetséggel való együttműködést.
- Én örvendek ennek a hírnek és bejelentésnek, és hogyha szabad Horváth Andorral itt a mikrofon előtt ülve megfogalmazni ismételten azt, amit telefonon és az emberekkel beszélgetve ismételten hallok újságíróként és magánemberként is, több helyütt nem sérelmezték, hiányolták az ilyenszerű kitételt az eredeti kiáltványban is, és hogyha a szándéknyilatkozat esetleg csak beleértődve hozza fel ezt a kérdést, gondolom, hogy esetleg meggondolás tárgyát képezheti egy ilyen kitételnek a bevezetése.
A második kérdésem tulajdonképpen pedig a gazdasági ügyekre vonatkozik, tudniillik a kiáltványban, az RMDSZ kiáltványában az önrendelkezés kérdései igen hangsúlyosan vannak megfogalmazva. A nemzeti kisebbség, a romániai magyar nemzeti kisebbség ebben az esetben önrendelkezési jogának megvalósítása, kivívása, kiépítése és kibontakoztatása.
- Ennek szerintem nagyon fontos tartópillére kell, hogy legyen a nemzetiségi lét gazdasági vonatkozásainak a felkarolása, vagy figyelembevétele.
- Ezzel kapcsolatban legalább egy mondatnyit, a szándéknyilatkozat mit tartalmaz? (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 5. folyt.
|
- Nem volt könnyű dolog a szándéknyilatkozat gazdasági fejezetének kidolgozása, méghozzá két okból. Az egyik az, hogy eltérően a mi sajátos kisebbségpolitikai irányelveinkre, itt mindenképpen az egész ország kérdéseként kell a gazdaság kérdéseihoz viszonyulnunk. Másodsorban pedig a magunk, hát sietős, még nem eléggé jól szervezett munkája az oka annak, hogy alig van közvetlen kapcsolatunk gazdasági szakemberekkel.
Ez szintén nem mentség, csak a körülményét akarom ezzel jelezni annak, hogy hogyan készült a szándéknyilatkozat. Persze voltak szakemberektől származó javaslataink, ezeket figyelembe is vettük a szándéknyilatkozat kidolgozásakor.
Ezekből is következik, hogy a szándéknyilatkozatban bizonyos általános elveket szögezünk le elsősorban, tehát többek közt azt, hogy támogatjuk a tervgazdálkodás eddigi hibás rendszerének feladását és mindazt, ami ebből következik, beleértve a vállalati autonómiát és a vállalatok önszervező, önirányító munkaközösségeinek a nagyobb szerepét.
Kérdéséhez pontosabban azt jegyezném meg, hogy szerepel a nyilatkozatban egy ilyen kitétel, hogy támogatjuk a magánkezdeményezést.
- Fontos, nagyon fontos.
- Tehát arra gondolunk, hogy természetesen a kidolgozandó gazdasági tervek keretében, amelyekhez magunk is hozzá kívánunk járulni, feltétlenül helyet kell, hogy találjon ebben az újjászerveződő gazdaságban a különböző szintű magánkezdeményezés is; szolgáltatásokban, kisiparban és hát mindazon szférákban, ahol az ország politikai vezetése, a közélet, amelyben szintén hallatni kívánjuk a magunk szavát, ilyen irányú döntéseket hoz. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 6. folyt.
|
- Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást, csak azért mondom el, mert bár nem akarok én vitát nyitni egy olyan szándéknyilatkozat fölött, amelynek a végleges szövegét még nem ismerem jómagam sem, mert titokban, amikor a gazdasági kérdéssel kapcsolatosan föltettem a kérdést, egy sajátos nemzetiségi gazdasági kérdés foglalkoztatott.
Én ugyan nem vagyok székely, de 40 éve járom a Székelyföldet, és sajnos szem- és fültanúja voltam a székely faluközösségi közbirtokossági birtokok szétverésének, az úgynevezett közbirtokossági intézményrendszer szétverésének, amely a nemzetiség, illetve a nemzeti kisebbség politikai jogi önállóságának nagyon fontos, lehet hogy nem látványos, de nagyon fontos hordozópillére volt éppen a Székelyföldön.
- Szerepel a nyilatkozatban egy külön pont, amely arra vonatkozik, hogy indítványozzuk az ezt előidéző 48-as intézkedésnek a felülvizsgálását és a közbirtokossági földek, legelők, javak kérdésének a megoldását.
- Azt szeretném még hozzátenni, hogy ez a szándéknyilatkozat egy köztes dokumentum, a mi első kiáltványunk és a kongresszus elé terjesztendő program között. Azt várjuk, hogy a közvélemény figyelme erre a dokumentumra irányuljon, lapjainkban vita kezdődjék körülötte, tehát mi nem olyan dokumentumnak tekintjük, amely mostmár szentírásként kell, hogy vezessen a munkánkban, hanem amely éppen a demokratikus közvélemény beleszólása, javaslatai, kiegészítései által válik majd a kidolgozandó program előkészítőjévé. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 7. folyt.
|
- Sok szó esett és az adatok arra vallanak, hogy nagyon jól halad a tagtoborzás.
- Mikorra tervezik a kongresszust a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusának összehívását?
- Egyelőre csak arról döntöttünk, hogy Sepsiszentgyörgyön ül majd össze legközelebb a kiegészített Ideiglenes Intéző Bizottság, ott fogjuk majd elhatározni a kongresszus időpontját, felthetően márciusban kerül rá sor. +++
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|