|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nyílt levele az Országgyűlés megbízott elnökének
"Király Zoltán független ellenzéki képviselő és Raffay Ernő, a
Magyar Demokrata Fórum képviselője nemrégiben nagy visszhangot
kiváltó indítványt hozott nyilvánosságra, melyben azt javasolják,
hogy még ez a parlament rendelkezzék januári ülésén a köztársasági
elnök népszavazás útján történő megválasztásáról.
Mivel a januári ülésszak közeledik, a Magyar Demokrata Fórum
Elnöksége állást foglalt ebben a kérdésben.
Megállapítottuk, hogy az intítvány Király Zoltán és Raffay Ernő
magánvéleménye, amelyet az előterjesztők sem az MDF Elnökségével nem
egyeztettek, sem pedig az MDF más parlamenti képviselőivel."
SZER, Világhíradó:
Jugoszlávia - új pártok
"Miközben
kitapinthatóan csökken a jugoszláv kommunista párt tekintélye,
egyre-másra alakulnak új pártok a sok nemzetiségű államszövetségben.
Végvári Viola szerint már 30-ra, 40-re tehető a számuk.
- Szerbiában is megindult az új politikai vérkeringés, sőt Crna
Gorában és Macedóniában is, amelyeket a szerb kommunisták most
hatalmon levő garnitúrája egyébként mindig is a saját
vadászterületének tekintett.
E pezsgés beindítását kívülről a közvetlen szomszédban,
Romániában lejátszódott vérviharos események serkentették, belülről
pedig Ante Markovic január elsejével bevezetett gyökeres és máris
eredményeket hozó gazdasági reformja."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (1. rész)
|
1990. január 3., szerda - Folytatódik a Magyar
Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor
Imre: Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgáló
bizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán a
Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar
Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP
központi bizottsági titkárokat hallgatta meg.
A honvédelmi vizsgáló bizottság korábban Bokor Imre nyugalmazott ezredest, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai ügyészség képviselőit és a leginkább érintett személyt, Czinege Lajos volt honvédelmi minisztert meghallgatva nem pusztán szűk értelemben vett katonai, hanem politikai kérdésekkel is szembe találta magát. A két egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisztázni: a hadsereg pártirányításának milyen szerepe volt a Magyar Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüllésében? A bizottság rendelkezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák ugyanis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve tapasztalt visszaélések elkövetésére.
Korom Mihály 1963 őszétől 1966-ig, majd 1978-tól 1985-ig tevékenykedett az MSZMP KB titkáraként, s e minőségében hatáskörébe tartozott a Magyar Néphadsereg pártirányítása, ellenőrzése is.
A bizottság tagjai - közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád megyei, Tallóssy Frigyes budapesti, Varga Lajos Pest megyei, Reidl János Somogy megyei és Sebők János Veszprém megyei képviselők a pártirányítási mechanizmus működését, a felügyeletet gyakorló kb-titkár kompetenciáját firtatták. Arra is kíváncsiak voltak, hogy Czinege Lajosnak a könyvben is említett konkrét ügyeiről tudtak-e a pártvezetésben és milyen intézkedéseket hoztak.
Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az illetékes kb-titkár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politikai irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Minisztertanács mellett működő, valamint az országgyűlési honvédelmi bizottság volt illetékes. A párt azért gyakorolhatott felügyeletet a hadsereg felett, mert az alkotmány a társadalom vezető erejeként deklarálta az MSZMP-t, és így a Magyar Néphadsereg legfőbb parancsnoka Kádár János, az egykori MSZMP első titkára volt. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (2. rész)
|
Ennek ellenére sem Kádár János, sem a Központi Bizottság, sem annak titkársága soha belső utasítást a honvédelmi tárcának, a hadseregnek nem adott.
Czinege Lajos konkrét, a Bokor-könyvben is említett ügyeiről - lakásépítésről és cserélgetésről, a kaszópusztai ,,vadászparadicsom,,-ról, a nagystílű vendéglátásokról - Korom Mihály úgy vélekedett: a volt honvédelmi miniszter nagyon szerette a reprezentációt, de szerinte nem ítélhető el. Kaszópusztán ő maga sohasem járt, de volt igazságügyminiszterként sem tudta bűncselekménynek, csupán csak hibának minősíteni. Ez a beruházás honvédelmi munka címén zajlott. Viszont szinte nem telt el úgy év, hogy Czinege Lajos lakásügyeivel ne kellett volna foglalkozni - mondta egyebek között Korom Mihály.
A vizsgáló bizottság minden erőfeszítése ellenére sem tudta kideríteni: végül is mi volt az a lakásügy, ami állandó ,,gondot okozott,, a felügyelő kb-titkárnak. Csak annyit sikerült megtudniuk: ha bármiféle jelzés érkezett - ha érkezett - erről, vagy Czinege Lajos munkamódszereiről, munkastílusáról, a tárca vagy az ország pénztárcáját soványító tranzakcióiról, akkor a kb-titkár elbeszélgetett négyszemközt vagy szélesebb körben a volt honvédelmi miniszterrel. Arra hívták fel a figyelmét, hogy ,,butaságot csinált,,, hogy hibát követett el, mert a közvélemény másként értékeli ezeket az ügyeket. Czinege Lajos mindig megmagyarázta, hogy mit miért tett, s ezután minden ment tovább a maga útján.
Korom Mihály hangsúlyozta: Czinege Lajosnak ezek az ügyei eltörpültek a hadsereg fejlesztésében szerzett érdemei mellett. Felmentésének kérdése sohasem merült fel. Végezetül Korom Mihály kifejtette: felelősnek érzi magát, főként azért, mert nem lépett fel kellő határozottsággal a ,,stabilitásszemlélet,, ellen, az ellen, hogy ilyen vezetői funkciót ilyen hosszú ideig - 25 évig - egy személy töltött be.
Biszku Béla, aki 1962 és 1978 között volt kb-titkár, rendkívül szűkszavúan válaszolt a kérdésekre, arra hivatkozva, hogy nem ismeri a bizottság rendelkezésére álló anyagot, és szüksége lenne a korabeli dokumentumokra ahhoz, hogy pontosan és felelősségteljesen válaszolhasson. Konkrétumként annyit mondott el: a nyilvánosságot rosszul tájékoztatták Kárpáti Ferenc jelenlegi honvédelmi miniszter korábban hozzá intézett leveléről, amelyben Czinege Lajos hibáira, ügyeire hívja fel a figyelmet. Kárpáti Ferenc 1969-ben áthelyezését kérte Czinege Lajos vezetői tevékenysége miatt, s ezért személyesen is beszélt Biszku Bélával. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (3. rész)
|
Biszku Béla kérte, hogy kifogásait írásban is juttassa el hozzá. Véleménye szerint e levél lényege a lakásépítés visszásságait jelezte. E levél alapján a kb titkársága olyan határozatot hozott, hogy az épülő lakás a mindenkori honvédelmi miniszter szolgálati lakása lesz, Czinege Lajos egyéb igényeit saját zsebéből fedezze. A titkárság figyelmeztette Czinege Lajost, hogy az ilyen jellegű beruházásokat ne az alárendeltjeivel végeztesse.
A másik konkrét válasz az 1968-as csehszlovákiai bevonulással függött össze. Biszku Béla tájékoztatásából kiderült: a bevonulásra a magyar honvédelmi miniszternek minden bizonnyal a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka adott parancsot. Az akkori magyar politikai vezetés döntési lehetősége koorlátozott volt. A vezetés a politikai rendezést szorgalmazta, ám, ha nem teljesítette volna a parancsot, az politikai és gazdasági retorziót vonhatott volna maga után.
A meghallgatás befejeztével végül is abban állapodtak meg: ha az egykori kb-titkár rendelkezésére bocsátják a bizottság anyagait és kérdéseit, akkor Biszku Béla hajlandó írásban válaszolni. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (4. rész)
|
Ezt követően Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert hallgatta meg a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság. A képviselők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a miniszter a hadsereg szempontjából hogyan minősíti a könyvet, szerinte erősíti-e a hadsereg tekintélyét az adatok napvilágra kerülése vagy inkább el kellett volna hallgatni azokat. A miniszter elöljáróban elmondta, hogy ismeretei szerint a könyv eredeti kézirata nem a nyilvánosság számára készült, azt Katonadolgok címen az MSZMP-központnak szánta a szerző; szerette volna, ha Grósz Károly és a Központi Bizottság megismeri a hadseregen belül tapasztalható anomáliákat. Mivel a beadvánnyal nem foglalkoztak, így a szerző kissé átdolgozva, könyv alakban tárta a nyilvánosság elé az adatokat, tényeket. Ezek között - mondotta a miniszter - vannak valóságosak, ám az baj, hogy több információ is vitatható, sok a könyvben az általánosítás, így torz képet alakít ki a hadseregről. Az biztos, hogy a könyv meggyorsítja azt az egyébként már korábban elkezdődött folyamatot, amely a hadseregen belül szükséges változtatásokra irányul. A kérdés nyomatékosabb megismétlése után Kárpáti Ferenc leszögezte: érzése szerint a könyvet kár volt megjelentetni, mert - bár vannak benne valós tények a hadsereg korábbi állapotáról - összességében nem szolgál a hadsereg javára.
E meghallgatás során is szóba került, hogy - 1969-ben - Kárpáti Ferenc kérte: engedjék el a hadseregből, és minden fegyveres testületből; indoklásként levélben foglalta össze a Honvédelmi Minisztériumban tapasztalt visszásságokat. Ezt követően személyesen Kádár János mondta azt neki, hogy bár igaza van, mégis maradjon a hadseregnél.
Arra nem tudott a miniszter válaszolni, hogy mi lehetett az oka annak, hogy bár sokan tudtak Czinege Lajos visszaéléseiről, mégsem mozdították el hivatalából, sőt miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. A továbbiakban - Sebők János kérdésére - Kárpáti Ferenc elmondta: az ő minisztersége első időszakában is előfordult, hogy külső utasításra kerültek némelyek a minisztériumba. Sebők János vitába szállt azzal, hogy ma már ilyesmi nem fordul elő, s példaként felhozta Szombathelyi vezérőrnagy, illetve Krasznai vezérőrnagy nevét; előbbit miniszterhelyettessé nevezték ki, bár sem felkészültsége, sem képzettsége nem teszi őt alkalmassá erre - mondotta -, utóbbit pedig politikai munkásból nevezték ki magas rangú katonává, majd moszkvai katonai attasévá mindenféle képzés nélkül. (folyt.köv.)
1990. január 3., szerda 18:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgálóbizottság (5. rész)
|
Kárpáti Ferenc elmondta, hogy Szombathelyi Ferenc művelt, felkészült ember és kitűnően ért miniszterhelyettesi feladatához. Krasznai Lajos valóban külső döntés alapján került a minisztériumhoz, valóban nincs meg a katonai felkészültsége a tábornoki ranghoz, de tisztességes ember és minden bizonnyal el tudja látni a katonai attaséi feladatokat. A választ a képviselők túl általánosnak tartották, s a döntéshozó nevét kérték. Kárpáti Ferenc végül megmondta, hogy a politikai döntés a Központi Bizottságban született, s akkoriban a felügyelő titkár Fejti György volt.
Szóba került az is, hogy valóban retorzió volt-e Bokor Imre tavaly októberi nyugdíjazása. A miniszter szerint a könyv némely kitétele sérti a katonai szabályokat, sőt még a Büntető Törvénykönyvbe is ütközik, így akár a katonai ügyészséghez is kerülhetett volna az ügy. Az ő (mármint Kárpáti Ferenc) döntésén múlott, hogy ez nem történt meg. A katonai akadémia parancsnoka vetette fel Bokor Imrének, hogy menjen nyugdíjba, s ezzel a szerző is egyetértett.
Utolsóként Mórocz Lajos vezérezredest, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárát hallgatta meg a bizottság. Raffay Ernő, a bizottság elnöke elöljáróban bejelentette, hogy az államtitkár a könyv elolvasását követően hosszú feljegyzést készített, amelyet a bizottság tagjai is megkaptak. Mórocz Lajos a bizottság előtt károsnak tartotta a könyvet, mondván, hogy az összemos időt, teret, személyeket, eleveneket és holtakat, valóságot és adomát, s ez árt a hadsereg tekintélyének. Mint mondotta, megbántva érzi magát amiatt, hogy a könyv leszólja tudományos munkásságát. Saját értékelése szerint hosszú katonai pályafutása egyik legnagyobb erénye éppen az, hogy mindig össze tudta kapcsolni a gyakorlati munkát a tudománnyal, és képes volt a hadtudomány legújabb tételeit a gyakorlatban érvényesíteni. Különönösen bántónak vélte, hogy Váradi alezredes öngyilkosságának okozójaként tünteti őt fel a könyv, bár tudnivaló, hogy a szerencsétlen ember idegbeteg volt és családi háttere sem volt rendezett.
A Czinege-jelenséggel kapcsolatban az államtitkár kifejtette, hogy a hadseregben uralkodó fegyelem okán elviselte, bár elítélte Czinege tevékenységét, s nem foglalkozott a jelenség hátterével. Különben sem volt szoros kapcsolata a miniszterrel, az alatt a 12 év alatt, amíg seregtest-parancsnok volt, mindössze hat alkalommal találkozott személyesen Czinege Lajossal. (folyt.köv.)
1990. január 3., szerda 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgálóbizottság (6. rész)
|
Kérdésekre válaszolva az államtitkár annak a véleményének adott hangot, hogy a dilettáns vezetés ellenére is kialakulhatott egy szakmailag felkészült, tisztességes, a kívánalmaknak megfelelő, ütőképes hadsereg. Mindez annak is köszönhető: Czinege Lajosnak volt érzéke ahhoz, hogy hozzáértő, tapasztalt szakembereket vonjon be a döntések előkészítésébe. Végül arra a kérdésre, hogy most szakmailag, erkölcsileg rendben van-e a hadsereg, Mórocz Lajos válasza: nagy problémák nincsenek. (MTI)
1990. január 3., szerda 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|