Rendszerváltás és az MTI

	Európai Közösség - külügyminiszterek (1. rész)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel/Dublin 1990. január 21. vasárnap (MTI-tud) - Az Európai Közösség külügyminiszterei vasárnapra virradóra véget ért kötetlen dublini találkozójukon elvi támogatásukról biztosították azt a szovjet javaslatot, hogy a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország idén tartson csúcsértekezletet. A külügyminiszterek diplomáciai források szerint úgy határoztak, hogy a közösség összesen 63,2 millió ECU, azaz mintegy 70 millió dollár értékű élelmiszersegélyt nyújt Romániának és Lengyelországnak. A tizenkettek között azonban vita alakult ki Jacques Delors abbeli álláspontjáról, hogy az NDK számára biztosítani kell a közösséghez való soron kívüli csatlakozás lehetőségét. A kötetlen jellegú dublini külügyminiszteri találkozót azért hívták össze a közösség miniszteri tanácsában elnöklő Írország fővárosába, mert a tizenkettek eredeti munkaprogramjában januárban nem szerepelt külügyminiszteri megbeszélés, viszont valamennyien sürgősnek tartották a közép- és kelet-európai változások áttekintését. A kétórás megbeszélésen, amelyet vacsora követett, csak néhány téma áttekintésére jutott idő, így a miniszterek a Brüsszelbe érkezett első jelentések szerint nem foglaltak állást azzal a Delors-javaslattal kapcsolatban, hogy a térségnek nyújtandó támogatás biztosítása végett vizsgálják felül a közösség költségvetését. Douglas Hurd brit külügyminiszter kijelentette, hogy a tizenkettek valamennyien támogatták a 35-ös csúcsértekezlet elvét. Roland Dumas francia és Hans-Dietrich Genscher NSZK-külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a helsinki folyamat stabil keretet biztosíthat a kelet-európai reformokhoz. A csúcstalálkozó lehetővé teheti a jövendő ,,európai architektura,, kialakítását. A miniszterek a külügyminisztériumok politikai főigazgatóit bízták meg a csúcsértekezlet előkészítésének gyakorlati kérdéseivel. A főigazgatók alkotják a közösség politikai együttműködési fórumát. (folyt.) 1990. január 21., vasárnap 10:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Európai Közösség - külügyminiszterek (2.rész)
A miniszterek által elhatározott segélyintézkedések értelmében Romániának 34,4 millió ECU értékben 20 ezer tonna húst, 300 ezer tonna gabonát, 5 ezer tonna vajat és ugyanannyi olajat szállít a közösség. Lengyelországnak 28,8 millió ECU értékben 300 ezer tonna gabonát adományoznak a tizenkettek azt követően, hogy hamarosan befejeződik a tavaly Varsónak felajánlott 125 millió ECU értékű élelmiszersegély szállítása. A lengyelek rendes piaci áron értékesítették a segélyt, s annak ellenértékéből a lengyel mezőgazdaság korszerűsítésére szolgáló alapot hoztak létre, amelyet a közösség és Varsó közösen igazgat. Az élelmiszersegélyre vonatkozó döntést az ügy sürgősségére való tekintettel hozták meg már Dublinben a miniszterek, egyébként a találkozó nem határozatok hozatalára, hanem csak elvi eszmecserére szolgált, s a következő, ,,hivatalos,, üléseken konkretizálják majd azt, amiben egyetértettek. Kitűnt viszont, hogy az NDK különleges megítélésével kapcsolatban, amit az NSZK álláspontjával összhangban Jacques Delors - a közösség bizottságának elnöke - is kinyilvánított szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament előtt, nincs egyetértés a tizenkettek között. Delors úgy vélekedett, hogy az újonnan demokratizálodó közép- és kelet-európai országok csatlakozása az Európai Közösséghez nincs napirenden, kivéve az NDK-t, amely különleges esetet jelent és akár az NSZK részeként, akár külön államként aránylag hamar tagjává válhat az EK-nak. Diplomáciai források szerint Hollandia, Franciaország és Belgium vitatta ezt a megközelítést.+++ 1990. január 21., vasárnap 10:55
Vissza »