|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Szocialista Munkáspárt közleménye
"Az MSZMP KB ezúttal is megerősíti: pártunk kész az
együttműködésre a Magyar Szocialista Párttal. Felhívjuk az MSZP
tagságát: utasítsa el a testvérháborút és támogassa a baloldal
összefogását. Az MSZMP KB döntött: a párt részt vesz a márciusi
országgyűlési választásokon. Célunk: a jobboldali fordulatnak, a
tőke diktatúrájának megakadályozása. Erős parlamenti baloldal, a
lehető legtöbb MSZMP képviselő nélkül elkerülhetetlen a kapitalista
visszarendeződés."
SZER, Világhíradó:
Figyelmeztetés az apparatcsikoknak - Csengey
"Ha azt kutatjuk, hogy mi volt a hét eseménye, én először - de
csak zárójelben - említeném meg a kirobbant belügyi botrányt. Úgy
gondolom, hogy a magyar közvéleményben nem ez keltette a legnagyobb
visszhangot. Mindenkinek az igazságérzete berzenkedik természetesen,
de úgy tapasztalom, az emberek egyszerűen elvárják - és az a
legkevesebb - a magyar politikai pártoktól, a politikai ellenzéktől,
hogy elintézzék ezt az ügyet."
|
|
|
|
|
|
|
Új alapszabály-tervezet - Az Akadémia rendkívüli közgyűlés
előtt (1. rész)
|
1990. január 15., hétfő - A Magyar Tudományos Akadémia
február 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlésén a tudós testület új
alapszabályainak tervezete és az indoklásként elhangzó állásfoglalás
lesz a vitatéma. Az Akadémia szerepéről, jövőjéről, lehetséges
programjairól tanácskoznak. Az Akadémia által alkotott alapszabályok
jóváhagyása a Minisztertanács jogkörébe tartozik.
Sürgős feladat az alapszabályok kialakítása - mondotta Király Tibor akadémikus, megbízott főtitkárhelyettes Molnár Erzsébetnek, az MTI munkatársának érdeklődésére. Az Akadémia már az 1989. évi közgyűlésén megfogalmazta azt az igényt, hogy alkossanak akadémiai törvényt, és módosítsák az alapszabályokat. Ezekben rögzítsék az Akadémia érdekképviseleti szerepét, köztestületi jellegét, autonómiáját, szervezetét és működésének rendjét. Az 1989. évi közgyűlés elfogadta a törvény-koncepció tervezetét, s ezt szakmai és társadalmi fórumokon is megvitatták. Ezeken sokan kifejezték fenntartásukat a tervezetre vonatkozó egyes elgondolásokkal szemben; hangott kapott az a vélemény is, hogy az Akadémiáról szóló törvényt az ugyancsak előkészítendő felsőoktatási törvénnyel együtt terjesszék az Országgyűlés elé.
Az új alapszabályok megalkotása azonban nem késhet tovább, már azért sem, mert a legutóbbi közgyűlés óta jelentős társadalmi, politikai, jogi változások következtek be hazánkban, és az alapszabályokba foglalt elvek iránymutatók lehetnek a törvény megalkotásához is.
Az alapszabályok tervezetében megfogalmazott elvi jelentőségű tételek szerint az Akadémia nem tart igényt a kutatás országos irányítására. Az Akadémia a magyar tudományosság nemzeti alapítású intézménye, amely anyagi és szellemi lehetőségeivel összhangban különös gondot fordít az alapkutatásokra, a magyar nemzeti tudományok fejlesztésére, ösztönzi az interdiszciplináris kutatásokat. Támogatja a tudomány itthoni és külföldi eredményeinek gyakorlati hasznosítását, a hazai oktatási rendszer korszerűsítését elősegítő állami és társadalmi programokat. Síkraszáll a tudományos élet alkotmányos szabadságának érvényesítéséért, a tudományos közélet tisztaságáért és demokratizmusáért, a szellemi munka és alkotás, a kutatók megbecsüléséért. (folyt.köv.)
1990. január 14., vasárnap 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Új alapszabály-tervezet - Az Akadémia rendkívüli közgyűlés
előtt (2. rész)
|
Az alapszabályok tervezetében rögzítették: az Akadémia nem csupán az akadémikusok köztestülete, hanem mindazoké, akik tudományos fokozatot szereztek, illetve akik a kutatói közösség által elismert színvonalon művelik a tudományt. Ezért meghatározták azokat a feltételeket, szervezeti kereteket és működési formákat, amelyek lehetővé teszik, hogy az akadémikusokkal együtt a tudomány minden hazai és külföldön élő, elismert magyar művelője részt vehessen a tudományos kérdések megvitatásában, az önkormányzati jogok gyakorlásában, a tudományos kutatások feltételeit, szervezését, meghatározó döntések kialakításában.
A tervezet szerint az Akadémia önkormányzattal rendelkező köztestületként tevékenykedik. Maga állapítja meg - a törvénnyel összhangban - alapszabályait, szervezetét, működési elveit. Önállóan választja meg tagjait és tisztségviselőit, és maga határozza meg feladatait. Együttműködik a tudomány művelésére és fejlesztésére hivatott minden intézménnyel, szervvel, szervezettel, elsősorban az egyetemekkel, legfőképpen a tudományos kutatási feladatok kitűzésében, végrehajtásában. Lehetővé teszi az egyetemi kutatók részvételét a testület tudományos tevékenységében.
Az akadémiai kutatóintézetek önállóan működnek, önállóan gazdálkodnak az akadémiai vagyon rábízott részével. Maguk határozzák meg kutatási feladataikat, munkarendjüket, külső kapcsolataik irányait, formáit - mondotta az akadémikus a tervezetről. (MTI)
1990. január 14., vasárnap 21:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|