|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Szocialista Munkáspárt közleménye
"Az MSZMP KB ezúttal is megerősíti: pártunk kész az
együttműködésre a Magyar Szocialista Párttal. Felhívjuk az MSZP
tagságát: utasítsa el a testvérháborút és támogassa a baloldal
összefogását. Az MSZMP KB döntött: a párt részt vesz a márciusi
országgyűlési választásokon. Célunk: a jobboldali fordulatnak, a
tőke diktatúrájának megakadályozása. Erős parlamenti baloldal, a
lehető legtöbb MSZMP képviselő nélkül elkerülhetetlen a kapitalista
visszarendeződés."
SZER, Világhíradó:
Figyelmeztetés az apparatcsikoknak - Csengey
"Ha azt kutatjuk, hogy mi volt a hét eseménye, én először - de
csak zárójelben - említeném meg a kirobbant belügyi botrányt. Úgy
gondolom, hogy a magyar közvéleményben nem ez keltette a legnagyobb
visszhangot. Mindenkinek az igazságérzete berzenkedik természetesen,
de úgy tapasztalom, az emberek egyszerűen elvárják - és az a
legkevesebb - a magyar politikai pártoktól, a politikai ellenzéktől,
hogy elintézzék ezt az ügyet."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar-román viszony lehetőségei
|
----------------------------------
München, 1990. január 14. (SZER, Világhíradó, Kemény István) - Soha annyi remény nem volt az erdélyi magyarság emberi és nemzeti jogainak érvényesítésére, mint most.
A forradalomban együtt vettek részt magyarok és románok. A közös harc szolidaritást teremt. Egymás megbecsülését, egymás nézeteinek és igényeinek tiszteletben tartását hozza létre. Ez a mostani közös harc, közös megpróbáltatás, közös szenvedély is volt és közös győzelemmel végződött. Az együttes élmény után lélektani lehetetlenség az a gondolat, és az az elhatározás, hogy tegnap még együtt voltunk, de ma újra ellenség vagy.
A harcban keletkező szolidaritást erősítette a magyar kormány és a magyarországi magyar nép magatartása. Politikailag, morálisan és anyagilag Magyarország volt az első a segítségnyújtáskor. Sokan írnak és nyilatkoznak ma arról - és most nem magyarokra, hanem románokra gondolok -, hogy még nem múlt el a félelem az emberekből és hogy meg kell változtatni a románok mentalitását.
E mondatok szerzői már korábban szembefordultak a zsarnokkal, és akkor keserűen tapasztalták, hogy honfitársaik nem követik példájukat. Én azonban úgy vélem, hogy a forradalom többet változtat az embereken, mint bármilyen nevelés, vagy érvelés. 1956-ra gondolok, a mi forradalmunkra. Nagyon megváltoztak akkor a magyarok néhány nap alatt. Most a románok csinálták meg a maguk 1956-ját, és megcsinálva megváltoztak. A mai románok mások, mint a tegnapiak.
A demokráciában - írta Bibó 1945-ben - először az emberi méltóságnak egy alapvető felkelésére van szükség, melynek során a jobbágyi alázatban élő nép megtapasztalja a maga erejét. (folyt.)
1990. január 14., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A magyar-román viszony lehetőségei - 1. folyt.
|
Megtapasztalták a románok a maguk erejét a Romániában élő magyarokkal együtt, és ettől a megtapasztalástól minden megváltozott. Megváltoztak a románok és megváltoztak az erdélyi magyarok is.
Most, hogy győztek, civilizálódni akarnak. Nem kételkedem abban, hogy fognak is civilizálódni. A maguk módján. Nem a Magyarországon szokásos és elfogadott módon, hanem másképpen, de bizonyosan sikeresen. Bármilyen módját választják is majd a civilizálódásnak, azt máris tudják, hogy az alapszabályokat be kell tartani, és a kisebbségek joga az alapszabályok közé tartozik. Be fogják tartani.
A mai magyarországi magyarok osztrák-német modelleket igyekeznek követni. A románok valószínűleg inkább a franciákkal igyekeznek majd kezet fogni. Talán nem kell mondanom, hogy Franciaország is Európában van.
Nálunk, Magyarországon mindig volt egy úri gőg a románokkal szemben, ha nem is terjedt ki mindenkire. Műveletlenek, tudatlanok, meghunyászkodók, szolgalelkűek, csak a baksist lesik. Balkáni népsöpredék. Elég sokszor lehetett ezt hallani. Kádár idejében egészen torz formákat öltött a lenézés. Nálunk van mit tenni. Bezzeg náluk Amikor azután a három évtizedes ügyes alkalmazkodás és szemfülesség után politikai változások kezdődtek, hányszor hallottam, hogy mindenki látott, magyarok, lengyelek, csehek, csak a románok nem. Ők aztán soha.
Elérkezett az ideje annak, hogy elgondolkodjunk: mi megcsináltuk a magunk 1956-ját, ők a maguk 1989-ét. E tájon csak két nép csinált forradalmat: mi és ők. Bizony érdemes lenne ezen elgondolkodni. A két forradalom - a magyar és a román - kötelék lehetne a két nép között. (folyt.)
1990. január 14., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A magyar-román viszony lehetőségei - 2. folyt.
|
Mindkét oldalról vannak rossz emlékek. Most az egyszer van jó közös emlék is, és meghatározó lehetne. A január 8-iki napilapokban viszont a Külügyminisztérium közleményét olvasom: romániai hírforrások szerint bizonyos erdélyi településeken egyes magyar állampolgárok közvetlenül beavatkoznak a helyi közösségek politikai életébe, tevékenységükkel ellenségeskedést szítva magyarok és románok között.
Már korábban olvastam Diurnus cikkét a Magyar Nemzetben: "A bajszerzés ellen Erdélyben". Könyörgöm - írta Diurnus - ne a magyar birodalom térképeit szíveskedjenek most sürgősen Romániába exportálni. És ne a Daco-roman kontinuitás újságírói cáfolatát. Könyörgöm, ne oktassa itt ki senki a romániai magyarságot.
Döbbentem kérdezem: vajon megint egyszer el fogjuk rontani? +++
1990. január 14., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|