Rendszerváltás és az MTI

	Beérett kezdeményezés: párbeszéd a doktrínákról 1.
1990. január 14. (vasárnap) - Kelet és Nyugat biztonságpolitikai párbeszédében új dimenziót jelent a kedden Bécsben kezdődő ,,szeminárium,,: 35 állam nyit vitát a katonai doktrínákról, azok jelenéről és főképp jövőjéről. Nyugaton nem általánosan elterjedt, helyenként nem is ismert a katonai doktrína fogalma, amely a Varsói Szerződésben hivatalos nézetrendszert takar: a lehetséges (esetleges) háború jellegéről és céljairól, a háborúra való felkészülésről, a fegyveres küzdelem módjairól egy államban vagy egy katonai-politikai szövetségben - adott időben - elfogadott hivatalos nézetek rendszerét. A bécsi ,,szemináriumnak,, nyilván a terminológiai egyeztetéssel kell kezdenie háromhetes munkáját. A gondolatot a Varsói Szerződés vetette fel, amikor a Politikai Tanácskozó Testület 1987. május 29-én Berlinből azt javasolta az atlanti vezetésnek, hogy kezdjenek konzultációkat a két szövetség katonai doktrínájának összehasonlítására, jellegük elemzésére, továbbá fejlesztési irányuk közös áttekintésére, az évtizedek alatt felgyülemlett kölcsönös gyanakvás és bizalmatlanság felszámolására. Mint a Varsói Szerződés már akkor hangsúlyozta, egy ilyen konzultáció egymás szándékainak jobb megértését szolgálhatná annak érdekében, hgoy a két katonai és politikai szövetség és tagjaik katonai koncepciói és doktrínái valóban védelmi alapokra épüljenek. A NATO, amely most magának tulajdonítja a kezdeményezést, majdnem két és fél évig várt a válasszal, s nagy valószínűség szerint a kelet-európai változások nyomán jutott arra a következtetésre, hogy pozíciói javultak. Az atlanti tömb ismeretes módon mindmáig nem mondott le az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról, nem vállalja egy atomfegyvermentes világ ,,kockázatait,, , sem a katonai tömbök egyidejű feloszlatását, vagy a külföldön állomásozó katonai erők visszavonását. A berlini PTT-ülésszak 1987 májusában deklarálta: - a VSZ tagállamai soha, semmilyen körülmények között nem kezdenek katonai tevékenységet bármely más állam vagy államok szövetsége ellen, hacsak nem éri őket fegyveres támadás; - sohasem fognak elsőként nukleáris fegyvert alkalmazni; - egyetlen európai vagy Európán kívüli állammal szemben sincsenek területi követeléseik; - egyetlen államot, egyetlen népet sem tekintenek ellenségüknek. Ellenkezőleg: a világ valamennyi országával - kivétel nélkül - készek kapcsolataikat a biztonsági érdekek kölcsönös figyelembe vételével és a békés egymás mellett élés alapján építeni. (folyt) 1990. január 14., vasárnap 11:50
Vissza » Folytatásokkal »