Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. január 3. (BBC, kora reggeli híradás) A Szovjetunióból érkező jelentések szerint három napig tató zavargásokra kerül sor Azerbajdzsánban az iráni határ mentén. A lázongó tömegek állítólag határállomásokat gyújtottak fel és megrongálták a telefonvonalakat. Jelentések szerint 137 kilóméteres távolságban lerombolták a szögesdrótból álló határzárat is, az Iránban benyúló azerbajdzsáni földnyelv Nakicseván és Irán között. A jelek szerint a zavargásokat felhívások idézték elő a határ mindkét oldalán lévő azerbajdzsániak egyesítésére. Nakicsevánt a Szovjetunió más részeitől örmény terület választja el. A szovjet hírügynökség, a TASZSZ szerint, a zavargások hatására az iráni hatóságok tiltakoztak a Szovjetuniónál. A szovjet hírközlő szervek szerint, a zavargó tömegekben egyesek vagy ittasok voltak, vagy pedig kábítószerek hatása alatt álltak. A hét végén is súlyos zavargásokról érkeztek jelentések egy azerbajdzsáni városból, Dzsalilabadból, ahol a lakosság szembeszegült a kommunista párt hatalmával. A TASZSZ szovjet hírügynöskgé további erőszakcselekményekről tudósít a térségből. Részleteket közöl egy örmények és azeriek közt vívott tűzharcról az Azerbajdzsán és Örményország között területi vita tárgyát képező Nagorno Karabah déli részén. A TASZSZ szerint karabahi örmények tüzet nyitottak egy azerbajdzsáni utasokat a milicia védelme alatt szállító távolsági autóbuszra. Néhány utas megsérült, mire a milicisták viszonozták a tüzet, egy örményt megöltek és hármat megsebesítettek. A szovjet televízión közvetített egyik jelentés szerint, görögkeleti hívők számottevő csoportja, köztük papok és szerzetesek, háromnapos űlősztrájkot tartottak egy nyugat-ukrajnai város egyházügyi hivatalában. A riport szerint védelmet követeltek az ukrán görögkatolikusok által kezdeményezett úgymond erőszakhullámmal szemben. Ukrajna görögkatolikus felekezetét Sztálin 1946-ban erőszakkal beolvasztotta az orosz görögkeleti egyházba. A lengyel hírügynökség pedig arról adott számot, hogy Nyugat-Ukrajnában, a lengyel határhoz közel, tegnap lengyel püspökök felszenteltek két katolikus templomot. (folyt.) 1990. január 3., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Az Egyesült Államok bejelentette, egymilliárd dollár értékben, multinacionális alapítványt létesítenek a lengyel gazdasági reformprogram előmozdítására. A washingtoni pénzügyminisztérium nyilatkozata szerint az alapítvény további tartalékot biztosít az új lengyel valutapolitika számára, amely a piacgazdaság felé történő haladás egyik alappillérének tekinthető. Az Egyesült Államok körülbelül 200 milllió dollár értékben járult hozzá az alapítvényhoz. Washingtonban közölték, előre láthatóan Kanada és számos nyugat-európai ország is részt vállal az alapítványban. A múlt héten Washington 500 millió dollárig terjedő ideiglenes áthidaló kölcsön folyósítását jelentette be Lengyelországnak. Lebontják a Berlini Falat, amely három évtizeden keresztül jelképezte Európa megosztottságát. A keletnémet ügyvivő államfő, Gerlach szerint, rövidesen megkezdik a bontást. Gerlach kijelentése az új csehszlovák elnöknek, Vaclav Havelnek a Berlini Falnál tett látogatása alkalmával hangzott el. Havel elnök mind a két német államban hivatalos látogatást tett és útjának első állomása Berlin volt. Onnan az NSZK-ba Münchenbe utazott, miniszterelnöke és külügyminisztere kíséretében. A bajor fővárosban Havel Weiszcker államelnökel és Kohl kancellárral tárgyalt. Ez volt Havel elnök első külföldi útja. A BBC müncheni tudósítója rámutat, Havel döntése, hogy Moszkva helyett először Berlinbe láótogatott, országának Közép-Európában játszott szerepét hivatott jelképezni. Bulgáriában tiltkaozó megmozdulásokra került sor, amiért a hatóságok úgy döntöttek, hogy visszaállítják a török nemzetiségiek vallásgyakorlási jogait. Mintegy tízezer főnyi tömeg vonult az utcára egy dél-bulgáriai városban és népszavazást követelt a kérdésben. A közelben ugyanakkor török és mohamedán gyült össze, ellenkező követeléseket hangoztatva. A városból körülbelül ezren Szófiába utaztak, ahol az Országgyűlés épülete elött tiltakoztak amiért szerintük senki nem kérte ki a véleményüket a török nemzetiségieket érintő politika megváltoztatása kérdésében. A román külügyminisztérium szóvívője szerint, az ország kivégzett vezetője, Ceausescu körülbelül 60 legközelebbi munkatársát őrizetbe vették. (folyt.) 1990. január 3., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A szóvívő Bukarestben közölte a tudósítókkal, hogy a kommunista párt politikai bizottságának minden tagja bőrtönben van és a volt rendszer összes gonosztevőjét bíróság elé állítják. Magasrangú amerikai és vatikáni diplomaták érkeztek Panamába. Az országban két héttel korábban amerikai invázió mozdította el Noriega tábornokot a hatalomból, de a bukott vezetőt azóta sem sikerült kikényszeríteni a menedékhelyéről a Vatikán panamavárosi diplomáciai missziójának épületéből. Az amerikai diplomáciai küldöttség a külügyminiszter-helyettes vezetése alatt tárgyalni fog az új elnökkel. A washingtoni külügyminisztérium szerint segélyről lesz szó, de azt nem részletezték, hogy a külügyminiszter-helyettes tárgyalni fog-e a vatikáni küldöttel Noriega tábornok jövőjéről. Az Amnesty International emberjogi szervezet annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az izraeli hatóságok ösztönzik biztonsági alakulataikat palesztín arabok megölésére a megszállt területeken zajló összetűzések során. Az Amnesty International megállapítja, az izraeli alakulatoknak adott hivatalos irányelvekben fokozotosan enyhítették a lőfegyverek használatát szabályozó feltételeket, miáltal lehetővé tették az indokolatlan emberölést. A jelentés szerint a lelőtt palesztín arabok jórészt csak olyan tevékenység miatt esett lőfegyverek áldozatául, amely nem szükségszerűen veszélyeztette mások életét, példóul azért, mert kövekkel hajigálta a katonákat. Jeruzsálemben a külügyminisztérium szóvívője az Amnesty jelentésben foglalt állításokat teljesen alaptalanoknak minősítette. +++ 1990. január 3., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »