 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Szocialista Munkáspárt közleménye
"Az MSZMP KB ezúttal is megerősíti: pártunk kész az
együttműködésre a Magyar Szocialista Párttal. Felhívjuk az MSZP
tagságát: utasítsa el a testvérháborút és támogassa a baloldal
összefogását. Az MSZMP KB döntött: a párt részt vesz a márciusi
országgyűlési választásokon. Célunk: a jobboldali fordulatnak, a
tőke diktatúrájának megakadályozása. Erős parlamenti baloldal, a
lehető legtöbb MSZMP képviselő nélkül elkerülhetetlen a kapitalista
visszarendeződés."
SZER, Világhíradó:
Figyelmeztetés az apparatcsikoknak - Csengey
"Ha azt kutatjuk, hogy mi volt a hét eseménye, én először - de
csak zárójelben - említeném meg a kirobbant belügyi botrányt. Úgy
gondolom, hogy a magyar közvéleményben nem ez keltette a legnagyobb
visszhangot. Mindenkinek az igazságérzete berzenkedik természetesen,
de úgy tapasztalom, az emberek egyszerűen elvárják - és az a
legkevesebb - a magyar politikai pártoktól, a politikai ellenzéktől,
hogy elintézzék ezt az ügyet."
|
|
|
|
|
|
 |
Parlament - első nap (25. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió Szegedi
-------------
Stúdiójának szerkesztő-riportere mindenekelőtt elnézést kért az
október 17-ei spontán felszólalásának pontatlanságaiból fakadó
félreérthetőségért, illetve félremagyarázhatóságért az
aláírásgyűjtőív aláíróitól. Elismerte, hogy ténykérdés a több mint
100 ezer hiteles aláírás, éppen ezért javasolta: fogadja el a
Parlament a kormány indítványát, és írja ki a törvény szerint - a
meghozott törvény megerősítésére - a népszavazást. Véleménye szerint
nincs igaza Tallóssy Frigyesnek abban, hogy a népszavazás eredménye
nem kötelező a Parlamentre, márcsak azért sem, mert a rendelkezés
úgy szól: a népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető
ki. Meggyőződését fejezte ki: a népszavazást ki kell írni, és ha a
nép úgy dönt, hogy most akar köztársasági elnököt választani, és ez
csak a továbbiakban legyen a Parlament joga, ennek tudatában
határozzon az Országgyűlés a köztársaságielnök-választás kiírásáról.
Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács elnöke
elmondta, hogy egy, a jogszabály által nem tiltott kérdésre több
mint 100 ezer állampolgár kérte a népszavazás elrendelését. De ha ez
a kérdés nyelvtanilag nem pontos, tartalma nem érthető, akkor melyik
esetben jár el helyesen az Országgyűlés? Akkor-e, ha átfogalmazva,
érthetőbbé téve bocsátja népszavazásra, vagy akkor, ha nem változtat
rajta?
A képviselő a pontos tájékoztatást követelve annak a
véleményének adott hangot, hogy amennyiben a kérdésen nem
változtatnak, kötelességük olyan magyarázatot fűzni hozzá, amely
érthetővé teszi annak tartalmát. Először lesz ebben az országban
népszavazás. A Parlamentnek becsületes tájékoztatással kell segíteni
a népet döntésében. El kell mondani, hogy ha döntésük a választások
előtti köztársaságielnök-választás mellett szól, a Magyar
Köztársaság első elnökét a nép közvetlenül, titkos szavazással
választja. Ellenkező esetben ezt a jogot átengedi a Parlamentnek -
jelentette ki a képviselő. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|