Rendszerváltás és az MTI

	Parlament - első nap (4. rész)
Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően a képviselők rátértek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A napirendi pont előterjesztője Puskás Sándor, a terv- és ------------- költségvetési bizottság elnöke volt. Az Állami Számvevőszék létrehozását indokolva hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy a legfelső államhatalmi szerv, az Országgyűlés egy olyan magasan kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra támaszkodhasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori kormányzat tevékenységének elfogulatlan, politikától mentes megítéléséhez. Szükségszerű s halaszthatatlan, hogy létrejöjjön egy pártoktól, politikai törekvésektől független szervezet, amelynek működésével ellenőrizhetővé válna a pártok, politikai mozgalmak tevékenységének gazdasági vetülete. Hasonlóképpen halaszthatatlanná vált, hogy az Állami Számvevőszék, illetve ezen keresztül az Országgyűlés ellenőrzése érvényesüljön az államháztartás és a jegybank hitelkapcsolatai fölött. Az Állami Számvevőszék felállításával megszűnik az a magárahagyatottság, amelyet a képviselők éreztek a költségvetési javaslatok, a zárszámadási beszámolók tárgyalásakor. Ezek megalapozottsága, szakszerűsége felett őrködik a jövőben a számvevőszék. Puskás Sándor véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadásával egy minőségileg más, a jelenlegi ellenőrzési rendszert meghaladó mechanizmus jön létre, amely megfelelő segítséget tud nyújtani az Országgyűlés munkájához, segítve ezzel a Parlament alkotmányos funkciójának betöltését. Az Állami Számvevőszék létrehozásának halaszthatatlanságát hangoztatva Puskás Sándor azt sem hallgatta el, hogy a törvényjavaslat előkészítése során számos ellenvélemény is megfogalmazódott az ellenőrzési mechanizmus új intézményével szemben. Így például többen úgy vélték, hogy nem célszerű a számvevőszéket létrehozni addig, amíg nem alkotják meg az államháztartási törvényt. Egy másik ellenvélemény szerint az Állami Számvevőszék addig nem lesz működőképes, amíg nem valósul meg a tulajdoni reform. Puskás Sándor álláspontja szerint ezek megalapozatlan érvek, s hangoztatóik figyelmen kívül hagyják azt a társadalmi igényt, hogy a törvényhozó hatalom végre rendelkezzék olyan szervezettel, amely szakszerűen követni tudja a mindenkori költségvetési gazdálkodást. Az államháztartás egyébként is létezik, államháztartási törvény nélkül is, tehát ennek rendszerével a külön törvény megalkotásáig is foglalkoznia kell valakinek. Ugyanígy elfogadhatatlan a közvélemény számára, hogy az állami vagyonkezelés ellenőrzés nélkül működjék. (folyt.köv.) 1989. október 30., hétfő 13:14
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »