|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat
"A Független Szociáldemokrata Párt
kénytelen bevallani, hogy elbizonytalanodott, miután a Magyar
Szocialista Párt szerint pártunk ,,szociáldemokrata - és baloldali
nézeteket is vall,, , viszont a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
szerint csak ,,úgynevezett szociáldemokrata,, szervezet vagyunk."
SZER, A munka világa:
Te éhes proletár
"A kérgestenyerűek türelme igencsak acélossá edződött az utóbbi
négy évtized alatt, hiszen a nevükben annyi mindent cselekedett az
egyeduralmú hatalom, hogy azt a szélárnyékba húzódva figyelik, mi is
történik a kiutat kereső hetekben, hónapokban. Annyi bizonyos, hogy
a változások szenvedő alanyai megint ők. A kiskeresetűek, a máról
holnapra tengődők, a szűk, nyirkos, komfortnélküli lakásban élők, az
esztendők óta ingázó kétlakiak, a túlórázásokba rokkantak,
szakképzetlenek és a helytelen iparszervezések áldozatai kerülnek
nagyon nehéz helyzetbe."
|
|
|
|
|
|
|
Van-e félelem Magyarországon?
|
(Román István) Több mint százezren vettek részt a március 15-i nem hivatalos felvonulásokon Budapestéin és vidéken. Több tízezerre becsülhető azok száma, akik a különféle ellenzéki, vagy félellenzéki csoportosulások, mozgaliűak összejövetelein megjelentek. A sajtó teli van bátorhangú cikkekkel. Léteznek még tabuk, de erősen fogyatkoznak a tiltott témák. Ordító az őszinteség. És az emberek mégis félnek. A milliók. A nagy tömegek. A Magyar Demokrata Fórum március 15-i megemlékezésén a Nemzeti Sportcsarnokban a négyezer főnyi hallgatóság előtt Csurka István író, az MDF elnökségi tagja azt mondotta: valamivel jobb lett, beszélni már szabad, de az emberek még mindig félnek. A félelem és a létbizonytalanság a magyar demokrácia legnagyobb ellensége. A jelen volt újságíró ehhez hozzátette: az összejövetel nem szűkölködött a hasonlóképpen drámai kijelentésekben. Március végén a Nők Lapja interjút készített Gyulai Endre szeged-csanádi püspökkel. A főpap ezeket mondotta: - Az emberek még mindig félnek. Nagyon nagy tekintélyű embereknek kellene kimondaniuk, hogy nem újabb taktikázásról van csupán szó, nem arról, hogy kiugratják a nyulat a bokorból, az kellemetlen. Még eleven a félelem. Ha most előlépünk, utána a fejünkre koppintanak. Ugyancsak március végén jelent meg a Reform című hetilapban riport az egykori tiszalöki internálótáborról. A cikk egyik alcíme: A túlélők még ma sem mernek nyilatkozni. Két mondat Kiss Gy. Csaba történésznek, a Magyar Demokrata Fórum választmányi tagjának az Ötlet című lapnak minap adott nyilatkozatából: - Pedig bennünk magyarokban nagyon mélyre ivódott a félelem és a bizalmatlanság. Talán ezen kellene először segíteni. A Magyar Hírlap című napilap április eleji számában a munkásokkal készített rádióriportot ismertető és bíráló cikkének ezt a címet adta: Még mindig hallgat a mély. Vagyis azt tudatja, hogy a munkásság még mindig nem hallatja hangját. Miért? A Magyar Nemzet című újság az országgyűlési képviselők többségét így jellemzi fő címében: Változatlanul az alattvalói tudat motivál. Itt is megkérdezhetjük: miért? Az országban halállisták keringenek a reformot támogató politikusok neveivel, miként erről a Mai Nap című napilap hírt ad. Vajon félnek-e a reformot elősegítő közéleti emberek? Egyrészük feltételezhetően igen. Keserű Imre, a Csongrád megyei MSZMP Pártbizottság tagja reformtörekvései miatt fenyegetve érzi magát. A Magyar Nemzet című lap munkatársa ezt kérdezte tőle: kitől fél? A megyei pártfunkcionárius így felelt: mindenkinek van félnivalója általában. Hosszú filozófiai értekezést érdemelne, hogy a hétköznapok emberéből milyen szorongást vált ki egy-egy felszólalás, vélemény. A továbbiakban arról beszélt: nem szabad alábecsülni az erőszakra buzdító csoportok veszélyét. Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője, a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagja április 6-án a budapesti köztemető 301-es sírparcellájában Nagy Imre és társai exhumálása színhelyén tartott sajtóértekezleten azt mondotta: - Nem véletlen, hogy az a hivatalnok, aki nyomra vezetett, hol vannak a kivégzettekről a listák, nem meri megnevezni magát. Kommunista és ellenzéki vezető, meg katolikus főpap egyaránt tapasztalja, hogy Magyarországon az emberek idegeiben még ott bujkál a félelem. Van azonban, aki nem látja ezt. A Magyar Kozvéleménykutató Intézet igazgatója legutóbbi interjújában kizárja annak a lehetőségét, hogy az intézetének nyilatkozók bármitől is tartanának. Ilyen irányú panasz még nem érkezett hozzá - mondja. Kinek higgyek, kiknek higgyünk? +++
1989. április 9., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|