 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat
"A Független Szociáldemokrata Párt
kénytelen bevallani, hogy elbizonytalanodott, miután a Magyar
Szocialista Párt szerint pártunk ,,szociáldemokrata - és baloldali
nézeteket is vall,, , viszont a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
szerint csak ,,úgynevezett szociáldemokrata,, szervezet vagyunk."
SZER, A munka világa:
Te éhes proletár
"A kérgestenyerűek türelme igencsak acélossá edződött az utóbbi
négy évtized alatt, hiszen a nevükben annyi mindent cselekedett az
egyeduralmú hatalom, hogy azt a szélárnyékba húzódva figyelik, mi is
történik a kiutat kereső hetekben, hónapokban. Annyi bizonyos, hogy
a változások szenvedő alanyai megint ők. A kiskeresetűek, a máról
holnapra tengődők, a szűk, nyirkos, komfortnélküli lakásban élők, az
esztendők óta ingázó kétlakiak, a túlórázásokba rokkantak,
szakképzetlenek és a helytelen iparszervezések áldozatai kerülnek
nagyon nehéz helyzetbe."
|
|
|
|
|
|
 |
- Európa átrend. - 3. (folyt.)
|
Lengyelországban az aránylag szabad sajtó jelentős szerepet
játszott abban, hogy ott a problémák összességét hamarabb
felismerték, mint a többi országban. Lengyelországban a katolikus
egyház és az értelmiség is erőteljesen befolyásolta a fejleményeket.
Magyarországon az elmúlt három évtizedben az ötvenhatos
forradalom brutális leverése árnyékolta be az eseményeket. A
magyaroknak különösképp nehezükre esett alávetni magukat Moszkva
akaratának. A szovjetellenes érzületek elősegítették a tájékozódást
Nyugat felé. Kádár János nem látott ezért más megoldást, mint az
óvatos közeledést a nyugati életforma felé. A katasztrófális
gazdasági helyzet további indíték volt és a magyarok előbb ismerték
fel ennek a jelentőségét, mint a többi állam.
Noha Kelet-Németország életszínvonala és ipari teljesítménye
túlszárnyalta a többi kommunista országot, a gazdasági helyzetet
illető elégedetlenség volt náluk a fő indíték. Természetesen
szerepet játszott a mozgási szabadság hiánya és az élet sivár
kilátástalansága is.
Az indítékok tehát eltérőek voltak az egyes államokban. A testet
öltő képek azonban mégis hasonlóak. A keletnémet tiltakozás egyetlen
olyan indítékot sem mutat fel, amely más országokban ne lépett volna
fel. A nyugatnémet televízió szerepe sem hanyagolható el. A
keletnémet lakosság folyamatosan tájékozódhatott a televízión
keresztül a tüntetések és a tiltakozó felvonulások lefolyásáról.
Figyelemreméltó, hogy a tüntetők több szabadságot és nagyobb
beleszólási jogot követeltek és nem a két Németország
újraegyesítését. (folyt.)
1990. január 13., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|