 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat
"A Független Szociáldemokrata Párt
kénytelen bevallani, hogy elbizonytalanodott, miután a Magyar
Szocialista Párt szerint pártunk ,,szociáldemokrata - és baloldali
nézeteket is vall,, , viszont a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
szerint csak ,,úgynevezett szociáldemokrata,, szervezet vagyunk."
SZER, A munka világa:
Te éhes proletár
"A kérgestenyerűek türelme igencsak acélossá edződött az utóbbi
négy évtized alatt, hiszen a nevükben annyi mindent cselekedett az
egyeduralmú hatalom, hogy azt a szélárnyékba húzódva figyelik, mi is
történik a kiutat kereső hetekben, hónapokban. Annyi bizonyos, hogy
a változások szenvedő alanyai megint ők. A kiskeresetűek, a máról
holnapra tengődők, a szűk, nyirkos, komfortnélküli lakásban élők, az
esztendők óta ingázó kétlakiak, a túlórázásokba rokkantak,
szakképzetlenek és a helytelen iparszervezések áldozatai kerülnek
nagyon nehéz helyzetbe."
|
|
|
|
|
|
 |
Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (1. rész)
|
1990. január 14., vasárnap - Minél inkább közeledik az
országgyűlésiképviselő-választások időpontja, annál gyakrabban
hallhatja-olvashatja az állampolgár ezeket a fogalmakat: egyéni
választókerület - független jelölt; területi választókerület (a
főváros, illetve a megyék) - területi lista; országos lista. Ezek a
fogalmak az országgyűlési képviselők megválasztásának módját
takarják.
Már tavaly októberben, az alkotmány és a választójogi törvény
módosításának időszakában kitűnt: a jogállam és a parlamenti
demokrácia megteremtésének folyamatában nyilvánvalóan olyan
politikai képviseletre van szükség, amelyben a személyek
alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző
politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje növekszik.
Ugyanakkor rendkívül nehéz egy több évtizedes szemléletet és
gyakorlatot egyik napról a másikra megváltoztatni. Nevezetesen: az
országgyűlési képviselő az átalakuló parlamenti demokráciában már
nem a helyi érdekek szószólója, érvényesítője, hanem - ahogyan a
módosított alkotmány fogalmaz - tevékenységét a köz érdekében végzi.
Mindezeket figyelembe véve a választójogi törvény vegyes
választási rendszert tartalmaz. Eszerint választ majd márciusban az
ország 172 képviselőt egyéni választókerületben, 152 parlamenti
képviselői helyet a területi listákon szerezhetnek meg a pártok,
további 58 mandátum sorsa pedig az országos listákon dől el.
A háromféle jelölési módról Kara Pál, az Országos Választási
Bizottság titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: az
egyéni választókerületben a választópolgárok jelölhetnek, továbbá
azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok
működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Itt
két vagy több párt közösen is állíthat jelöltet. Az egyéni
választókerületek száma 176, a legtöbb Budapesten (32), Pest
megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a
legkevesebb pedig Nógrád megyében (4).
Az egyéni választókerületben induló jelöltek közül - akár
függetlenek, akár egy, esetleg több párt vagy szervezet színeiben
indulnak - a szavazópolgároknak egy személyre kell
félreérthetetlenül voksolniuk. Az egyéni választókerületben az első
választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes
szavazatok több mint felét megkapta, feltéve, hogy a szavazáson a
választókerület polgárainak több mint a fele szavazott. (folyt.köv.)
1990. január 14., vasárnap 16:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|