|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: milyen eredménnyel járt Horn Gyula izraeli
látogatása?
|
A megállapodások látványos aláírását értelemszerűen államférfiak külföldi utazásaihoz kapcsolják, de senki nem gondolhatja, hogy a dokumentum akkor és ott született. A pont kerül fel ilyenkor az i-re, nem egyszer úgy, hogy valójában a gyakorlatban már jóval előbb megkezdődött a szóbanforgó egyezmány megvalósítása.
Így volt ez most is. Amikor vasárnap Jeruzsálemben Horn Gyula magyar és Moshe Arensz izraeli részről kézjegyével látta el a kulturális oktatási és tudományos egyezményt, a két külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a két ország egyetemei, a két rádió és televizió között már működik az együttműködés, hogy konkrét koprodukciás filmgyártási tervek vannak, hogy ma már nem ritka a művészek kölcsönös vendáégszereplése, nem beszélve a sportegyüttesek, edzők cseréjéről.
A magyar külügyminiszter izraeli látogatása - ami fél évvel ezelőtt még hatalmas feltünést keltett volna - logikus következménye vo lt a diplomáciai kapőcsolatok szeptemberi ujrafelvetelének. Az pedig magától értetődő velejárója minden ilyen diplomáciai eseménynek, hogy a látogató találkozhat a fogadó ország politikai vezetőivel, érdeklődési körének megfelelő közéleti személyiségekkel.
Kétségtelen, hogy a háromnapos izraeli külügyminiszteri látogatás egyúttal további kapcsolatfelvételek előkészítéséül is szolgált. Bejelentették, hogy februárban Németh Miklós miniszterelnök lesz Izrael vendége, s nem kevésbé fontos egyezmények aláírására is számítani lehet. Niylvánvaló, hogy a ,,nem kevésbé fontos,, jelző a gazdasági tartalmu ügyleteknek jár ki. A tapasztalatok szerint mindenfajta kereskedelmi együttmüködésre serkentően hat, sőt, a szinte elengedhetetlen a beruházásvédelmi megállapodás, amely a két ország viszonylatában ugyancsak feburárra lesz aláírásra készen.
Ezek persze nagyonis kézzelfogható eredmények. Elválaszthatatlan tőlük, hogy például a mostani látogatás a kelet-európai változások igen jelentős időszakában egészen konkrét információk nyújtására adott lehetőséget: s minden jel arra mutat, hogy Izraelben igen nagy az érdeklődés nem csak hazánk, hanem az egész kelet-európai térség iránt. Erre utal az is, hogy Ezer Weizman tudományos és fejlesztési miniszter moszkvai, nem hivatalosnak jelzett látogatását ,,terven felül,, kibővítették: a miniszter, aki mellesleg már nem tagja az izraeli belső kabinetnek, találkozót kért és kapott a szovjet külügyminisztertől. Mi más lett volna a célja a Sevardnadzeval folytatott megbeszélésnek, mint az, hogy még teljesebb és hitelesebb képet nyerjen a Szovjetunióbeli fejleményekről. +++
Szászi Júlia (MTI-PRESS)
1990. január 12., péntek 13:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|