|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Pál László párizsi tárgyalásai (1.rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. január 12. péntek (MTI-tud) - Az ipari és a
kutatási minisztérium vezetőivel, nagy francia vállalatok, ezen
belül a vezető elektronikai üzemek képviselőivel folytatott
tárgyalásokat Párizsban Pál László, az ipari minisztérium
államtitkára a minisztériumok együttműködésének
továbbfejlesztéséről, a közös kutatási tervekről, új, a magyar
vállalatokat érintő megállapodások előkészítéséről. A tárgyalások
részben előkészítésül szolgáltak Francois Mitterand köztársasági
elnök közelgő budapesti látogatásához is.
Mint Pál László a magyar sajtó párizsi tudósítóinak elmondta, a francia tárgyaló partnerek kifejezetten kedvezőnek tartják az együttműködés lehetőségeit, készek arra, hogy fokozottan kapcsolódjanak be a magyar gazdaság életébe, segítsék az ipari fejlesztést, amihez jelenleg igen nagy szükség van a külföldi működő tőke bekapcsolására. A kutatási és technológiai ügyek minisztériumában folytatott megbeszéléseken például foglalkoztak azzal, hogyan bővíthető a magyar részvétel az úgynevezett Eureka-program, az európai államok közös tudományos kutatási programja megvalósításában. Magyarország jelenleg is részt vesz már egyes programokban, de most új lehetőség is nyílik számára, például a környezetvédelem, a közlekedés, az energetika terén folyó vizsgálatokban. Szó van együttműködésről a lézerkutatásban, a software-technológiában, az orvosi műszerek fejlesztésében és más területeken is.
A francia fél érdeklődést mutat az iránt, hogy a jövendő magyar műszaki szakemberek képzésében az eddiginél nagyobb szerepet kapjon a francia technológia megismerése. Ennek érdekében felmerült, hogy segítséget nyújtanak a magyar műszaki egyetemeknek - esetleg francia vállalatok közreműködésével - megfelelő gépek, műszerek beszerzéséhez.
A minisztériumokkal folytatott megbeszéléseken magyar részről ismét felvetették, hogy a műszaki fejlesztés útjában súlyos gondot jelentenek az úgynevezett COCOM-lista korlátozó rendelkezései. A francia tárgyaló partnerek hangsúlyozták: támogatják a lista felülvizsgálatát, a korlátozások enyhítését, a magyar igények lehetőleg gyors kielégítését. (folyt.)
1990. január 12., péntek 13:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|