|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Románia - helyzetkép (1.rész)
|
Oltványi Ottó és Walkó György, az MTI tudósítói jelentik:
Bukarest, 1990. január 12. péntek (MTI-tud) - Nemzeti
gyásznap volt pénteken szerte Romániában: azokra az áldozatokra
emlékeztek, akik életüket adták a forradalom győzelméért, a
szabadság és demokrácia kivívásáért. Ezen a napon valamennyi újsag
fekete színnyomásban jelent meg. Bukarestben és Temesváron, a két
mártírvárosban a gyászolók felkeresték a hősi harcok színhelyeit, s
az emlékhelyeken felállított gyászoltároknál papok misét
celebráltak. Délben az ország valamenyi harangja megkondult, több
mint tízer templomban és kolostorban emlékmiséket tartottak.
Valamennyi középületen félárbocra eresztették nemzeti lobogót.
A lakosság virágokat és koszorúkat vitt a hősök emlékhelyeire, s több millió gyertyát helyezett el az ország terein, a harcok színhelyein. A nap folyamán a rádió és a televízió a kegyelethez illő műsorokat sugárzott. Kezdeményezés indult, hogy ezentúl minden pénteken emlékezzenek a hősökre, az egyetemi ifjak bejelentették: január 21-én emlékmeneteket tartanak Bukarestben, Temesváron, Nagyszebenben és másutt, ahol harcok folytak.
A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa újabb rendeleteket adott ki, formálva az ország új struktúráját. Egy rendelet arról intézkedik, hogy a gazdasági egységekben létre kell hozni a Nemzeti Megmentési Front helyi bizottságait, melyek nem tölthetnek be politikai funkciót. Ezeknek a testületeknek az a feladata, hogy biztosítsák a gazdasági-társadalmi tevékenység helyes irányát, védelmezzék a munkaközösségek érdekeit, s közvetlen kapcsolatot teremtsenek a dolgozókkal. A Nemzeti Megmentési Front megyei, városi, községi bizottságairól szóló rendelet leszögezi: ezek a testületek az államhatalom szerveinek feladatkörét látják el az új demokratikus viszonyok között.
Egy további rendelet arról tájékozatat, hogy a kormányzat harcot hirdetett a feketézők ellen. Mindazokat, akik a nemzetközi segélyszállítmányokból származó javakat árusítják, bíróság elé állítják és háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. A rendelettel elejét kívánják venni annak is, hogy egyesek a nemzetközi segélyszállítmányokból részükre juttatott javakat feketén, többszörös áron kiárusítsák, kihasználva a meglévő áruhiány okozta helyzetet. (folyt.)
1990. január 12., péntek 11:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|