 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleménye 1990.
január 1-jei módosításokról (1. rész)
|
1990. január 12., péntek - A nyugellátások, nyugdíjszerű
rendszeres szociális ellátások, valamint egyéb ellátások 1990.
január 1-jei hatályú emeléséről a napilapok részletesen
tájékoztatták a lakosságot. Szóltak arról is, hogy módosult a
társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a
végrehajtásáról rendelkező 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet is. Ez
utóbbiak tekintetében azonban az Országos Társadalombiztosítási
Főigazgatóság szükségesnek tartotta, hogy néhány, közérdeklődésre
számottartó témakörben - elsősorban a jogérvényesítés megkönnyítése
céljából - a lakosságot részletesebben tájékoztassa. (A módosító
jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. december 27-i (97.) számában
találhatók.)
I.
1. A jövőben a feleség halálától számított egy év tartamára a
férj is kaphat ideiglenes özvegyi nyugdíjat, ha feleségével együtt
élt, felesége a szükséges szolgálati időt megszerezte vagy
nyugdíjasként halt meg, és a férj a felesége jogán árvaellátásra
jogosult gyermeket tart el. Ha a feleség a halálakor már (például
rokkantsági) nyugdíjban részesült, a férfinek a folyósítási
törzsszám feltüntetésével a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz,
ellenkező esetben pedig a lakóhelye szerint illetékes
társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell az
igénybejelentésével fordulnia. (Ha a feleség a vasutak nyugdíjasa
volt, vagy a vasutaknál dolgozott, a vasutak igazgatási szerveihez
kel fordulni.)
Ha a feleség 1989-ben halt meg, a férj az egy évnek 1989.
december 31-e utáni tartamára is igényelheti az ideiglenes özvegyi
nyugdíjat.
2. A jövőben az a férfi is kaphat állandó özvegyi nyugdíjat, aki
már nyugdíjas volt, amikor a már szintén nyugdíjas, vele együtt élő
felesége meghalt. Az állandó özvegyi nyugdíjat attól a szervtől
lehet (mindkettőjük folyósítási törzsszámának feltüntetésével)
igényelni, amely a meghalt feleség ellátását folyósította. Az
igénybejelentést az az özvegy férj is megteheti, akinek a felesége
1990. január 1-je előtt halt meg, feltéve természetesen azt, hogy a
halál időpontjában már mind a ketten nyugdíjasok voltak. Az állandó
özvegyi nyugdíj ilyen esetben legkorábban 1990. január 1-jétől jár.
(folyt. köv.)
1990. január 12., péntek 15:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleménye 1990.
január 1-jei módosításokról (2. rész)
|
Ha az állandó özvegyi nyugdíjat megállapítják, a férfi ennek a
folyósítását választhatja, amennyiben saját nyugdíja alacsonyabb. Ha
mind az özvegyi nyugdíj, mind a saját jogú nyugdíj alacsonyabb az
együttfolyósítási összeghatárnál (jelenleg havi 6000 forint), a két
ellátást ezen összeghatárig kapja meg.
3. 1990. január 1-je előtt nem lehetett nyugdíjat megállapítani
annak, aki külföldön telepedett le, illetőleg külföldön él (ide nem
értve azokat az országokat, amelyekkel Magyarország szociálpolitikai
egyezményt kötött). 1990-től azonban annak a személynek, aki
egyébként megszerezte a nyugdíjjogosultságot, a nyugdíjat már meg
kell állapítani, ha ezt igényli. Az igény-elbírálás személyesen vagy
pedig hazautazás nélkül megindított eljárásban történhet. Utóbbi
esetben a Magyarországról beszerezhető igénybejelentő lapon a
külföldön élő személynek közjegyző által hitelesíttetnie kell
aláírását. Az igényt a Budapesti és Pest megyei
Társadalombiztosítási Igazgatóságnál (1430 Budapest, Mező Imre út
19/a.), ha pedig meghalt nyugdíjas jogán özvegyi nyugdíj
megállapítását kérik, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (1820
Budapest, Váci út 73.) lehet előterjeszteni.
Amennyiben a külföldön élő nyugdíjjogosult (vagy a meghalt férj)
Magyarországon utoljára a vasutaknál dolgozott, az igényelbíráló
szerv a MÁV Nyugdíj Igazgatóság (1378 Budapest, Népköztársaság útja
66.).
Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy nem változott az a
rendelkezés, amely a szolgálati időben vagy a szolgálati idő utolsó
napja és az öregségi korhatár betöltése között bekövetkezett és
egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás előtti szolgálati idő
figyelembe vételét kizárja, illetőleg a megszakítás előtti
szolgálati idő beszámítását külön feltételekhez köti.
A megállapított nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a
Pénzintézeti Központhoz utalja át, amely a külföldön élő személyt a
további teendőkről értesíti.
4. Ha a már nyugdíjasként külföldre települt személy kéri a
korábban már megállapított nyugdíjának újbóli folyósítását a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól vagy a MÁV Nyugdíj Igazgatóságtól,
az ellátást - természetesen akkor, ha a jogosultság jelenleg is
fennáll - szintén a Pénzintézeti Központhoz folyósítják.
5. A 42/1983. (XI. 12.) MT rendelet alapján a keresetekhez
önállóan fizetendő, havi 310 forint bérpótlékot 1988. január 1-jétől
alapbéresítették, így az két éve a kereset és a nyugdíjalap része.
(folyt. köv.)
1990. január 12., péntek 15:41
|
Vissza »
|
|
Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleménye 1990.
január 1-jei módosításokról (3. rész)
|
Az 1990. előtti nyugdíjakhoz havi 290 forint kiegészítést a
megállapításkor hozzá kellett adni. Az 1989. december 31-ét követő
időponttól megállapításra kerülő nyugdíjakhoz a havi 290 forint
helyett havi 150 forint kiegészítés járul.
6. a/ 1990. január 1-jétől bővült a gyermekgondozási díjra
jogosultak köre azokkal, akik a szülést megelőzően szerzett 270
napnál rövidebb idővel 65 százalékos mértékű terhességi-gyermekágyi
segélyre szereztek jogosultságot. Ezáltal egységessé vált a
terhesség-gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra
jogosultság feltétele. Az érintettek részére a gyermekgondozási díj
- az általános szabályoknak megfelelően - igénybejelentésre
állapítható meg.
b/ A gyermekgondozási díjban részesülők közül többek számára
előnyös az a rendelkezés, amely szerint, ha a terhességi-gyermekágyi
segély alapjául szolgáló kereset kedvezőbb a táppénz alapját képező
keresetnél; a gyermekgondozási díj összegének kiszámításánál ezt
kell figyelembe venni. Azoknak, akik folyamatosan gyermekgondozási
díjban részesülnek, az említett rendelkezés szerinti kedvezőbb
összegű gyermekgondozási díjat külön igény nélkül, ,,hivatalból,,
állapítják meg.
II.
1990. január 1-jétől módosultak a járulékfizetésre vonatkozó
szabályok is. Ezek közül az állampolgárt érintő néhány rendelkezésre
külön is felhívjuk a figyelmet.
1. A magánszemélyek, a magánszemélyek által létrehozott
gazdasági társaságok, a kisszövetkezetek és egyéb ún. kismunkáltatók
által foglalkoztatott dolgozók a jövőben ugyanúgy fizetik a
nyugdíjjárulékot, mint az állami vállalatok dolgozói. Tehát a
nyugdíjjárulék alapja már nem függ attól, hogy a munkaviszonyban
álló dolgozót milyen munkáltató foglalkoztatja.
2. A tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók - az eddig
hazai ún. eszmei bérük helyett - a külföldi szolgálat időtartamára
folyósított bérjellegű juttatás után fizetik a nyugdíjjárulékot, és
ez a juttatás lesz természetesen a társadalombiztosítási ellátások
alapja is.
3. a/ 1990. január 1-jétől nem kell járulékot fizetnie annak az
egyénileg külföldön munkát vállaló személynek, aki már öregségi,
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas. (folyt. köv.)
1990. január 12., péntek 15:43
|
Vissza »
|
|
Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleménye 1990.
január 1-jei módosításokról (4. rész)
|
b/ Aki 1989. december 31-e után utazik külföldre munkavállalás
céljából és ez idő alatt idehaza fizetés (díjazás) nélküli
szabadságon van, a kiutazását megelőzően elért, 22 napra számított
átlagkeresete után fizeti forintban a nyugdíjjárulékot, amely a
korábbitól eltérően egy reálisabb járulék és ellátási alap. A
gazdasági társaság, ipari szakcsoport tagja a külföldre történő
kiutazást megelőző egy éven belül elért, nyugdíjjárulék alapot
képező jövedelmének egy hónapra jutó összege után fizeti a
nyugdíjjárulékot. A többi egyéni vállalkozó (például: kisiparos,
egyéni gazdálkodó) pedig annak a jövedelemnek alapulvételével fizet
járulékot, amely a külföldre utazását megelőzően idehaza a havi
járulékának alapja is volt.
Fontos szabály, hogy aki már 1990. január 1-je előtt egyénileg
külföldön vállalt munkát és jelenleg is ott dolgozik, a már
megállapított járulékot fizeti tovább, természetesen ebben az
esetben is már forintban.
4. A gazdasági társaságoknak és ipari szakcsoportoknak a
kiegészítő tevékenységet folytató tagok után a tényleges
jövedelemtől függetlenül fizetendő havi 350 forintos
társadalombiztosítási járulékot a jövőben nem kell fizetni, és csak
a tényleges jövedelem felvételekor terheli őket járulékfizetés,
amelynek mértéke 10 százalék.
5. 1990. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási szabályok
az egyéni gazdálkodók és a mezőgazdasági szakcsoporttagok részére is
lehetővé teszik magasabb összegű járulékfizetés vállalását, és ezzel
- meghatározott időn át történő fizetés esetén - magasabb
társadalombiztosítási ellátási alap biztosítását.
6. Az alkalmi fizikai munkavállaló díjazását 1989. december
31-ig minden esetben nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terhelte.
A jövőben, hasonlóan a mellékfoglalkozásban elért keresethez, ha az
alkalmi munkás a főfoglalkozásában ledolgozza a törvényes munkaidőt
és ezt igazolja, az alkalmi munkáért kapott díjazás után már nem
kell nyugdíjjárulékot fizetnie.
7. 1989. december 31. után minden munkáltató a
szakmunkástanulója után havi 150 forintos társadalombiztosítási
járulékot köteles fizetni. (A szakmunkásképző intézetek továbbra sem
kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni az ösztöndíjban
részesülő szakmunkástanulóik után.) (folyt. köv.)
1990. január 12., péntek 15:48
|
Vissza »
|
|
Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleménye 1990.
január 1-jei módosításokról (5. rész)
|
8. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jövőben a kisszövetkezet a
társadalombiztosítási járulékot a tagjának a személyes közreműködése
alapján bármilyen címen kifizetett személyi jövedelme után köteles
fizetni, továbbá e jövedelem képezi a tag nyugdíjjárulék-fizetési
kötelezettségének az alapját is.
9. A munkáltatók és dolgozóik ez év januártól nem fizetnek
járulékot az egyenruha és formaruha egyenértéke után. Nem terheli
nyugdíjjárulék-fizetés, és így nem képezi az ellátás alapját a
kitüntetésre tekintettel adott jutalom, ha azt nem a munkáltató
fizeti.
10. Az a személy, aki külföldön munkát végző házastársával
fizetés nélküli szabadságot igényelve külföldön tartózkodik,
nyugdíjjárulék fizetését vállalhatja a külföldi munkavállalókra
irányadó átlagkeresete alapján.
11. A kormány az érdekképviseleti szervek javaslatát elfogadva
úgy rendelkezett, hogy a kisiparosok és a magánkereskedők az
1990-ben fizetendő járulék alapjául szolgáló 1989-es jövedelmüket
csökkenthetik az 1989-ben kifizetett és nyilvántartásba vett
állóeszközök leírási összege után még fennmaradó részével. Az így
csökkentett jövedelem alapján kell tehát járulékot fizetni 1990.
évben. (MTI)
1990. január 12., péntek 15:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|