Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 12.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz

"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres iratmegsemmisítés. Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése. Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:

SZDSZ nagygyűlés Budapesten

"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság, sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."

Először készül külön törvény a képviselők jogállásáról (1. rész)

1990. január 12., péntek - Először készül külön törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről. Ennek az alkotmányerejű törvénynek a megalkotását nem csak az indokolja, hogy az újonnan megválasztandó Országgyűlésnek minden bizonnyal hivatásos képviselők lesznek a tagjai. Fontos az is - és a tisztesség is azt kívánja -, hogy a választásokon induló képviselőjelöltek legalább megközelítőleg tisztában legyenek azzal: milyen feltételek mellett vállalják új hivatásukat. Tehát a képviselőjelöltek védelmét is biztosító, s így a választási kampány szempontjából nélkülözhetetlen magas szintű jogszabályról van szó, amelyet januári ülésszakán tárgyal a plénum - tájékoztatta az MTI munkatársát Soltész István, a Ház főtitkára.


A képviselők már a korábbi viták során is felvetették: a
jelenlegi Parlament döntsön-e erről, avagy már az új Országgyűlés
kompetenciájába tartozzék-e mindez. Arra valóban nincs lehetőség,
hogy a képviselők jogállását részletesen szabályozó törvény
szülessen. Ugyanakkor a leglényegesebb kérdéseket mindenképpen
rendezni kell, és ezért ez még a jelenlegi Parlament feladata. Ez a
törvényjavaslat csupán arra vállalkozik, hogy szabályozza a
képviselőjelöltek védelmét, rendelkezzék a képviselői
összeférhetetlenségről, továbbá a honatyákat megillető
tiszteletdíjról, költségtérítésről és kedvezményekről - mondta
Soltész István.

    A törvényjavaslat már eltér az Igazságügyminisztérium
alapkoncepciójától. Azt ugyanis megvitatták különböző pártok
képviselői, az Országgyűlés hivatalának szakértői és a Parlament
jogász tagjai. A vélemények alapján csütörtökön elkészült az új
változat, s ezt tárgyalja majd a plénum.

    A törvényjavaslatot ismertetve a Ház főtitkára elmondta: az első
fejezet szabályozza a képviselőjelöltek védelmét, szolgálva ezzel,
hogy a nyilvántartásba vett jelöltek idejüket és energiájukat
nyugodtan fordíthassák a választási kampányra. Éppen ezért - a
javaslat szerint - a képviselőjelöltet a nyilvántartásba vételétől a
választás befejezéséig a munkáltató köteles fizetés nélküli
szabadságra elengedni, ha a jelölt ezt kéri. A fizetés nélküli
szabadság időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít, s ez idő
alatt munkáltatója nem szüntetheti meg a jelölt munkaviszonyát.
(folyt.köv.)



1990. január 12., péntek 15:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Először készül külön törvény a képviselők jogállásáról (2. rész)


A törvénytervezet vitáján felmerült az is, hogy a fizetés
nélküli szabadságon lévő képviselőjelölteket valamiféle térítésben
kellene részesíteni. Bár jó megoldásnak tűnt, a választójogi törvény
azonban nem engedi meg azt, hogy a képviselőjelölteknek az őket
megillető támogatási keretösszeg egy részéből pótolják a kieső
munkabért. Ám nem rendelkezik arról, hogy a jelöltek erre az időre
bárkitől bármilyen juttatást kapjanak. Így jelen pillanatban a
jelöltség vállalása anyagi hátrányt jelent.

    A törvényjavaslat szerint a képviselőjelölteket a képviselőkkel
azonos mentelmi jog illeti meg.

    A tervezet a már megválasztott képviselőre bízza, hogy
képviselői munkája mellett folytatja-e főfoglalkozását is, avagy
sem. Ez lényegében elvi lehetőség, hiszen egy hivatásos Parlamentben
nehezen elképzelhető, hogy a képviselő más munkát is tudjon végezni,
másrészt a tiszteletdíjak rendszere biztosítja a folyamatosan
végzett kizárólagos képviselői tevékenység anyagi feltételeit. A
törvénytervezet ezen túlmenően - az alkotmány rendelkezéseit
figyelembe véve - összeférhetetlenségi okokat is megállapít.
Eszerint a képviselő nem lehet köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa,
az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, az ÁSZ
hivatali szervezetének dolgozója, bíró, ügyész, államigazgatási
szerv dolgozója - a Minisztertanács tagjának és a politikai
államtitkárnak a kivételével -, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
elnökhelyettese, igazgatója, a fegyveres erők, a rendőrség és a
rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, gazdasági társaság
igazgató tanácsának vagy igazgatóságának, valamint felügyelő
bizottságának tagja.

    A képviselőt a törvénytervezet szerint a miniszteri fizetés fele
illeti meg. (A miniszteri fizetés jelenleg bruttó értékben 65 ezer
forint.) Ez a tiszteletdíj adóköteles, illetve társadalombiztosítási
járulékot is kell fizetni. Ez azonban csak alapdíjnak tekinthető,
hiszen a képviselőnek további juttatás jár, ha valamilyen tisztséget
tölt be. A tiszteletdíjhoz viszonyított pótdíj jár például a
parlamenti bizottság tagjának és elnökének, a parlamenti pártcsoport
elnökének, az Országgyűlés elnökének, alelnökének, jegyzőjének. A
Ház elnökének például a tiszteletdíj 180-a százaléka, a pártcsoport
elnökének a tiszteletdíj 80 százaléka, a bizottsági tagnak a
tiszteletdíj 40 százaléka jár. Emellett utazási, posta- és
telefonköltségeit, illetve adott esetben a szakértői díjakat is
téríti a Parlament. A költségtérítés azonban az éves képviselői
tiszteletdíj 30 százalékát nem haladhatja meg. (folyt.köv.)



1990. január 12., péntek 15:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Először készül külön törvény a képviselők jogállásáról (3. rész)


A tervezet további kedvezményeket is tartalmaz.

Soltész István kifejtette azt is: jogos igény, hogy a képviselők
munkájukhoz megfelelő irodával is rendelkezzenek a Házban. Ez
azonban a lehetetlenséggel határos, hiszen 386 képviselőről van szó,
a parlamentben viszont, a nagy tanácskozótermeket is ideszámítva,
csak 179 helyiség található. Ma még ezeken is az ideiglenes
köztársasági elnök, a Parlament, a kormány és ezek hivatalai
osztoznak, az épületet 60 százalékban még mindig a kormány foglalja
el.

    A Ház főtitkára szólt arról is, hogy a képviselők jogállásáról,
tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló
törvényjavaslat csak egyike annak a 29-nek, amelyet a jelenlegi
Parlamentnek meg kellene tárgyalnia. A kormány a decemberi ülésszak
előtt elkészítette negyedéves tervét, s ebben 29 törvényjavaslat
szerepelt. December elején, a parlament, a pártok és az
érdekképviseleti szervek háromnapos eszmecseréjén ez a mennyiség
6-10 törvényre redukálódott. A jelenlegi állapot szerint viszont már
ismét legalább két tucat törvénytervezet szerepel napirenden -
januárra és februárra. Ezek többségének beterjesztését a napról
napra változó helyzet tette-teszi sürgetővé. Közöttük van az
állambiztonsági törvény, amelyet januárban megtárgyal a plénum,
továbbá a sajtótörvény módosítása is.

    Ez utóbbiról éppen Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozott
úgy: a jelenlegi sajtótörvény alapján megtartani a választásokat
,,életveszélyes,,. Ezzel összefüggésben Soltész István elmondta: az
Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint egy új sajtótörvényt
már lehetetlen kidolgozni. Nem jogi és technikai szempontból, hanem
mert a politikai pártok véleménye is rendkívül eltérő ebben a
kérdésben, s úgy tűnik, egyhamar nem is lehet közös nevezőre jutni.
Ezért a kormány a törvény módosítását dolgozta ki, amely azt a
minimális célt szolgálja, hogy a választások szempontjából
nélkülözhetetlen rendelkezéseket módosítsa. A kormány ebben a
kérdésben sürgősségi tárgyalást kér még januárban. (MTI)



1990. január 12., péntek 15:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób

"A Dunagate kitörését követő hetedik napon, január 12-én döntött csak úgy a kormány, hogy zárolják az elhírítás iratait. Akkor, amikor rohammunkával már mindent megsemmisítettek. A III/III-as vidéki kirendeltéseinél, és a BRFK-n titokban elkezdték megszervezni a találkozók sorát a belügyi spiclikkel, ahol közölték a többnyire szerencsétlen, zsarolás és megfélemlítés áldozatául esett gyenge emberekkel, hogy a szolgálat nem adja ki őket, a nyomokat megsemmisítették, a munka egyelőre véget ért..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD