|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Elszámolást, de nem leszámolást Beszélgetés Vastagh Pállal,
az MSZP kezdeményezéséről
|
Nagy visszhangot kiváltó bejelentést tett a Magyar Szocialista Párt elnöksége: semmiféle közösséget nem vállalnak az elmúlt korszak olyan közismert vezetőivel, mint Biszku Béla, Gáspár Sándor, Korom Mihály, Németh Károly, Pullai Árpád. Álláspontjuk szerint szükség van egy parlamenti ad hoc bizottságra, amely előtt vagyonnyilatkozatot kellene tenni valamennyi, az elmúlt tíz évben hivatalban volt állami vezetőnek, országos és megyei pártvezetőnek, illetve fővárosi és megyei tanácselnöknek. Ez az elhatárolódás a korábbi MSZMP prominens személyeitől régóta várt, sokak szerint talán már meg is késett lépése volt az MSZP-nek.
A közvélemény meglehetősen tanácstalan atekintetben, hogy valójában mi is fog történni? Vastagh Pált, az MSZP vidéki titkárát arra kértük, részletezze pártja állásfoglalásának tartalmát.
alc. Nyilatkozat a vagyoni helyzetről
- Azzal kezdem, amiről eddig a sajtóban alig esett szó: állásfoglalásunknak a mára, illetve a jövőre vonatkozó részével. A politikai élet tisztasága, az MSZP erkölcsi hitele érdekében kezdeményeztük, hogy pártunk valamennyi mai vezetője és vezető testületeinek tagjai tegyenek vagyonnyilatkozatot. Ezek a nyilatkozatok a napokban meg is születtek. Javasoljuk hogy tegyék meg ugyanezt a szocialista párt képvisélőjelöltjei is.
Ami a múltat illeti, elsősorban azoknak a politikusoknak a nevét soroltuk fel, akiket az elnökség véleménye szerint politikai felelősség terhel a reformok lefékezésében. Az ő esetükben vizsgálatnak kell tisztáznia a személyes felelősséget. Ezért javasolja az elnökség, az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának, hogy az kezdeményezze: mindazok, akik 1980 óta parlamenti képviselők, miniszterek, államtitkárok, állami főhivatalnokok, megyei tanácselnök, párttitkárok voltak, tegyenek utólagos vagyonnyilatkozatot. Jóllehet egy ilyen nyilatkozat igazából akkor nyújt teljes képet, ha egy korábbi vagyoni állapothoz lehet hasonlítani, ám ennek hiányában is következtetni lehet arra, hogy egy adott beosztással járó jövedelem mekkora vagyon legális megszerzésére volt elegendő. Ahol konkrétan bizonyítható a korrupció, a hatalommal való visszélés, ott büntető eljárást kell kezdeményezni. (folyt.)
1990. január 12., péntek 13:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|