|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Kaifu utolsó útja? 1. rész
|
Tokió, 1990. január 12. péntek /MTI-Panoráma/ - Miközben
Kaifu Tosiki japán miniszterelnök világpolitikai súlyú kérdésekről
tárgyal Európa vezetőivel, odahaza, az általános választások
közeledtével egyre jobban felerősödik a hatalmi harc. A kormányfő
történe lmi jelentőségű európai útjának a kimenetelét a sajtó
alapvetően a belpolitikai erőviszonyokra gyakorolt hatása
szempontjából mérlegeli, annak ellenére, hogy például Helmut Kohl
kancellárral nem kisebb kérdésben sikerült közös nevezőre jutni,
mint abban, hogy Japán támogatja egy egyesülő, megerősödő, egységes
Európa színrelépését. Jacques Delors, a Közös Piac elnöke
hangsúlyozta reményét az átfogóbb kapcsolat létrejöttére a szervezet
és Japán között, a NATO főtitkárával, Manfred Wörnerrel pedig abban
mutatkozott egyetértés, hogy korai lenne a NATO, vagy Japán részéről
haditengerészeti erők csökkentéséről gondolkodni, mivel a
Szovjetunió - különösen a Távol-Keleten - nem mutatja semmiféle
jelét leszerelési szándékának hadiflottáját illetően. Abban is
egyetértettek, hogy a NATO és Japán közötti politikai párbeszédet
fokozni kell.
Figyelemre méltó japán belpolitikai fejlemény ugyanakkor, hogy a parlament alsóházának - amelyben abszolút többséget élvez a kormányzó Liberális Demokrata Párt - január 22 és 26 között várható feloszlatása és a tervek szerint február 18-ra kiírt általános választások előtt egyre több sajtóértesülés lát napvilágot a kormánypárton belüli küzdelemről. Elcsitultak a Recruit-botrányra koncentráló bírálatok, /annak ellenére, hogy a bírósági tárgyalás január 25-én kezdődik/, és sokkal visszafogottabbak azok az jelzések is, amelyek az ellenzéki pártok múlt év augusztusi felsőházi győzelmét követően azt hangsúlyozták, hogy az LDP választási vereségének megnőtt az esélye. Ezzel szemben megélénkültek a kormánypárton belüli harcra és az erőviszonyok módosulására utaló jelzések.
A legújabb találgatásokra Abe Sintaro közelgő moszkvai látogatása ad okot. A volt külügyminisztert - aki később a kormánypárt főtitkári posztját töltötte be, majd tavaly a Recruit-botrány és betegsége következtében kénytelen volt visszavonulni - hétfőn fogadja Mihail Gorbacsov. (folyt.)
1990. január 12., péntek 06:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|