Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 12.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz

"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres iratmegsemmisítés. Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése. Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:

SZDSZ nagygyűlés Budapesten

"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság, sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."

Az írónő hazalátogat - 1.

Párizs, 1990. január 12. péntek (MTI-Panoráma) - Van egy magyar írónő, akinek csaknem húsz regényét sokmillió példányban adták ki a világ országaiban. Mindjárt az első vagy négy millió példányban talált eddig olvasóra 23 nyelven. Ennek az írónőnek munkáit jónéhány ország iskoláiban a kötelező olvasmányok közé sorolták. Jegyzeteit nagy lapok közlik, gyakran látni a televíziós készülékek képernyőin, írtak már róla tanulmányt. Kitüntetéseit, díjait nehéz lenne felsorolni. De ennek az írónőnek eddig alighanem egyetlen sora sem jelent meg Magyarországon - mert a magyar írónő franciául ír, az egyik legsikeresebb szerző a nem kis konkurrenciát jelentő mai francia könyvkiadásban. S az írónő, aki gyerekfejjel 1948-ban került el Magyarországról, - azóta sem járt szülőhazájában. Neve: Christine Arnothy, Arnóthy Krisztina.


Műveinek értékelése a kritikusok dolga, meg az olvasóké, ők már
mellette szavaztak. Ha minden a tervek szerint alakul, nemsokára a
magyar olvasók is megismerkedhetnek egyikkel-másikkal, mert egy
budapesti kiadóvállalat tervezi megjelentetésüket. Az írónő úgy
gondolta, akkor lesz majd az első alkalom arra, hogy több mint négy
évtized elteltével ismét felkeresse Budapestet. A program most
megváltozott: Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke
külön javasolta, hogy az őt Budapestre elkísérő francia
személyiségek között legyen ott Arnóthy Krisztina is. (Mitterrand és
Krisztina elhúnyt édesapja társak voltak a francia ellenállásban)

    - Ennek a hosszú távol létnek természetesen több oka volt. Nem
tagadom, politikai oka is: nem rokonszenveztünk a magyarországi
rendszerrel, könyveim egy része ilyen okok miatt meg sem jelenhetett
volna korábban Budapesten. De a legfontosabb ok mégis az, hogy
francia író és francia ember lettem, anélkül, hogy elfelejtettem
volna szülőföldemet. Franciaországban, francia nyelven kezdtem el
írni, itt jelentek meg könyveim, itt alapítottam családot, itt éltem
le életem nagy részét. Azért írásaim jelentős részében valamilyen
formában ott van Magyarország is - mondja erről. (folyt.)



1990. január 12., péntek 06:43


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób

"A Dunagate kitörését követő hetedik napon, január 12-én döntött csak úgy a kormány, hogy zárolják az elhírítás iratait. Akkor, amikor rohammunkával már mindent megsemmisítettek. A III/III-as vidéki kirendeltéseinél, és a BRFK-n titokban elkezdték megszervezni a találkozók sorát a belügyi spiclikkel, ahol közölték a többnyire szerencsétlen, zsarolás és megfélemlítés áldozatául esett gyenge emberekkel, hogy a szolgálat nem adja ki őket, a nyomokat megsemmisítették, a munka egyelőre véget ért..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD