Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 12.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz

"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres iratmegsemmisítés. Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése. Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:

SZDSZ nagygyűlés Budapesten

"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság, sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."

Az RMDSz sajtókonferenciája


-----------------------------


Bukarest, 1990. január 11. (Román Rádió) - Kedves hallgatóink

Adásainkban már többször tájékoztattunk a múlt hét végén, a
bukaresti Intercontinentál Szállóban a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség sajtókonferenciáján elhangzottakról. Ma további
részletekkel szolgálunk. A mikrofonnál Makk Péter:

    - Kedves hallgatóink
Engedjék meg, hogy kétnapos szünettel bár,
de hadd folytathassam a Romániai Magyar Demokrata Szövetség első
nemzetközi sajtókonferenciájának az ismertetését. Annál is inkább,
mert mint bizonyára tudják - s ha nem tudják, én most itt
megismétlem -, hogy szombaton - holnapután, január 13-ikén -
délelőtt 10 órakor a marosvásárhelyi Köteles Sámuel utcai
Színművészeti Intézet stúdiótermében kerül sor a szövetség első
országos küldött-tanácskozására.

    De gondolom, nemcsak a küldöttek, hanem az általuk képviselt
romániai magyarok egyetemlegesen és közvetlenül érdekeltek
mindabban, ami a szövetség bukaresti nemzetközi sajtókonferenciáján
elhangzott.

    Emlékeztetni szeretném kedves hallgatóinkat, hogy a nemzetközi
sajtó képviselőinek kérdéseire Domokos Géza, az RMDSZ ideiglenes
intézőbizottságának elnöke válaszol.

    Az egyik újságírói kérdés azt firtatta, hogy a romániai magyarok
elégedettek-e a Nemzeti Megmentési Front összetételében való
képviseletükkel? Ugyan az a külföldi tudósító azt is megkérdezte,
hogy melyek voltak a denacionalizálási, magyarán a beolvasztási és
elnemzetlenítési politika következményei a vegyes lakosságú
helységekben?

    Az első kérdésre válaszolva Domokos Géza kijelentette, hogy a
Nemzeti Megmentési Front nyitva van. Nemrég is új tagokkal bővült -
köztük magyarokkal is. Persze nagyon fontos a számbeli képviselet,
de nagyon fontos, hogy ez a képviselet reális és hiteles legyen a
minőség tekintetében is. Mégpedig olyan emberek által, akik kötődnek
a magyar nemzeti kisebbséghez és élvezik annak bizalmát. (folyt.)



1990. január 11., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Az RMDSz sajtókonferenciája - 1. folyt.


A válaszhoz Hozdemény Lajos, az ideiglenes intézőbizottság
ideiglenes irodájának tagja azt fűzte hozzá, hogy a magyar nemzeti
kisebbség Nemzeti Megmentési Front-beli képviselői az RMDSZ előtt is
felelősek azért, hogy miképp képviselik nemzeti kisebbségük
érdekeit.

    A második kérdéssel kapcsolatosan - mármint azzal, hogy milyen
következményei voltak a Ceausescu-féle elnemzetlenítésnek a vegyes
lakosságú helységekben? - Domokos Géza a többi között kijelentette:
ezzel kapcsolatosan hadd mondjak egy példát. A 3-4 éves óvodás
gyermekek számára erőszakkal bevezették a román nyelv tanulását.
Egyes helyeken csak akkor engedélyezték az óvodák működését, ha azok
román tannyelvűek voltak. Vagy itt van például a kolozsvári egyetem
helyzete. 1946-tól 1959-ig Kolozsváron két egyetem létezett.
1959-ben a magyar egyetemet nyomás alatt, erőszakkal egyesítették a
helybeli román egyetemmel, s ezt az akciót közvetlenül Ceausescu
vezetette, aki - mint Demény Lajos közbeszólva rámutatott - (...) és
személyes megbízottja volt ebben az ügyben.

    Az egyesítés óta - folytatta Domokos Géza - a magyar nyelvű
egyetemi tanítás gyakorlatilag eltűnt Kolozsváron. Megmaradt a
magyar nyelv- és irodalom tanszék évről-évre csökkenő
hallgatószámmal, és itt-ott néhány tantárgy, amit ideig óráig még
magyar nyelven taníthattak, illetőleg tanulhattak. Ugyanis a román
egyetem egyszerűen felszippantotta, bekebelezte a magyar egyetemi
oktatást.

    Egy további újságírói kérdés részletek iránt érdeklődött a román
és a magyar közösségek közötti nézeteltéréseket illetően. Válaszában
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ideiglenes intézőbizottságának
elnöke nagyon határozottan leszögezte: mindenekelőtt az
asszimilációval és más ehhez hasonló problémákkal kapcsolatos
kérdések és nézeteltérések nem a román és a magyar közösségek
nézeteltéréseiből eredtek, hanem azokat a hatalom képviselői
kreálták az általuk mesterségesen teremtett problémák okozta gondok
- elsősorban az elnyomó szervek és a hatalom különböző területein.
Az oktatásban, a művelődésben, a társadalmi élet különböző
szervezési formáiban működő képviselői által kreált problémák voltak
ezek, amik ide tartoznak. (folyt.)



1990. január 11., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Az RMDSz sajtókonferenciája - 2. folyt.


El kell mondanunk, hogy például nagyon sok román nem értett
egyet a nemzeti kisebbségek ellen irányuló politikával, mert
felismerte, hogy az veszélyezteti nemcsak a romániai társadalmi
békét, hanem veszélybe sodorja magának Romániának a helyzetét is.

    Itt Demény Lajos ismét közbeszólt, és megerősítette a Domokos
Géza által mondottakat, hangoztatva, hogy a románok közül sokan
felismerték: a nemzeti kisebbségek jogfosztottsága menthetetlenül
valamennyi romániai állampolgár demokratikus jogainak elvesztéséhez
vezetnek és vezettek is.

    Domokos Géza a kérdésre válaszolva megragadta az alkalmat, hogy
őszinte köszönetet mondjon azoknak a román értelmiségieknek, akik
velünk voltak a nemzeti létünk, nemzeti nyelvünk megőrzéséért
folytatott küzdelmünkben, és barátaink voltak és maradtak.
Segítettek bennünket, és ébren tartották bennünk a reményt, hogy mi
együtt, közösen megteremthetjük az új demokratikus Romániát.

    Az áprilisi választásokkal kapcsolatosan az egyik tudósító arra
volt kíváncsi, hogy az RMDSZ milyen pénz és anyagi alapokkal vesz
majd részt a választásokon.

    A kérdés tárgya különben a többi pártok és szervezetek (...).
Erre a kérdésre válaszolva Domokos Géza kijelentette: - Először is
adományokat ajánlottak fel többen is a romániai magyarok közül,
aztán építünk a kiadványaink, nyomtatványaink és kiadandó könyveinek
jövedelmeire, és persze nem utolsó sorban a tagdíjakra, hiszen mi
körülbelül egy milliós taglétszámra számítunk.

    Egy további kérdés az iránt érdeklődött, hogy mi lesz a
diktatúra idején a nemzeti elnyomás ellen szót emelőkkel. Azokkal,
akik olykor még a magyar dolgozók tanácsának keretén belül is
megpróbáltak szembeszállni a diktatúra kisebbségellenes
politikájával? (folyt.)



1990. január 11., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Az RMDSz sajtókonferenciája - 4. folyt.


Ami pedig a Romániában történteket illeti, arról mindenki tudta
- bizonyára az itt jelenlévő külföldi tudósítók közül is sokan
tudták -, hogy ami megtörtént be fog következni. Csak éppen azt nem
tudtuk, hogy mikor, hogyan és milyen formában következnek be a
dolgok. A társadalmi feszültségek - köztük a nemzeti feszültségek is
- olyan erősek és mélyrehatóak voltak, hogy minden a diktatúra
elsöprését sürgette.

    Ennek a forradalomnak a jelét Temesvár adta meg. Közismert, hogy
e nagy forradalmi mozgalom első szikráját azok a magyarok és románok
csiholták ki, akik Tőkés László lelkészt védelmezték az önkénnyel
szemben. Számunkra, romániai magyarok számára jóleső érzés tudni, és
örvendünk is neki, hogy az elsők között voltunk azok között, akik
szembeszegültek, szembeszálltak a diktatúrával, mert mi
jogfosztottak voltunk román állampolgárokként és romániai
magyarokként is - mondotta Domokos Géza.

    - Itt most holnapig ismét megszakítom az RMDSZ nemzetközi
sajtókonferenciájának ismertetését - kedves hallgatóink - abban a
reményben, hogy a következő egy-két alkalommal talán sikerül
befejeznünk ezt az összefoglalót.

    - Itt hívjuk fel hallgatóink figyelmét, hogy a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség ideiglenes intézőbizottsága országos
küldött-tanácskozására január 13-ikán, szombaton délelőtt 10 órakor
kerül sor Marosvásárhelyen a Színművészeti Főiskola Köteles Sámuel
utcai stúdiótermében. +++



1990. január 11., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób

"A Dunagate kitörését követő hetedik napon, január 12-én döntött csak úgy a kormány, hogy zárolják az elhírítás iratait. Akkor, amikor rohammunkával már mindent megsemmisítettek. A III/III-as vidéki kirendeltéseinél, és a BRFK-n titokban elkezdték megszervezni a találkozók sorát a belügyi spiclikkel, ahol közölték a többnyire szerencsétlen, zsarolás és megfélemlítés áldozatául esett gyenge emberekkel, hogy a szolgálat nem adja ki őket, a nyomokat megsemmisítették, a munka egyelőre véget ért..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD