|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF parlamenti vizsgálatot sürget a magyar Watergate-ügyben
(2. rész)
|
Csengey Dénes, aki az ügyet ,,belügyi botránynak,, minősítette, elmondta: az SZDSZ és a Fidesz nagyon korrekt módon az MDF három elnökségi tagja: Antall József, Kulin Ferenc és az ő rendelkezésére bocsátották a Fórumra vonatkozó anyagokat. Ezt megtekintve két kérdés vetődik fel. Egyrészt az feltételezhető, hogy az ellenzék megosztására irányuló kísérletről van szó, másrészt pedig az Állambiztonsági Szoolgálat ,,kemény magjának,, berkeiben elindult belharc is állhat a háttérben. A személyi konzekvenciákkal kapcsolatban az MDF elnökségi tagja kifejtette: a belügyminiszter aligha maradhat a helyén, akár tudott az adatgyűjtésről, akár nem. Az ügy teljes hatókörét pedig a parlamenti vizsgálatnak kell felderítenie. Kívánatos az ügy mielőbbi felgöngyölítése, mert nem lenne jó, ha a ,,belügyi botrány,, rányomná bélyegét az egész választási kampányra - szögezte le Csengey Dénes.
A sajtótájékoztatón elhangzott: az MDF elnökségének határozott álláspontja, hogy a választások előtt teljesen értelmetlen lenne koalíciós kérdésekről dönteni. Erről majd a választások után összehívott országos gyűlés határoz. Az MDF és más ellenzéki pártok viszonyával kapcsolatban Csengey Dénes hangsúlyozta: az elmúlt időszakban történtek ugyan olykor éles pengeváltások is, ám komoly esélyt lát a korábbi jó kapcsolatok helyreállítására.
Gazdasági témákat érintve Szabó Tamás, az MDF elnökségi tagja egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az állami szektorban meg kell szüntetni a privatizáció kapcsán tapasztalható liberalizált szabad rablást. Úgy vélte, hogy az elmúlt két évben számos intézkedés kedvező lehetőséget nyújtott a gazdasági hatalom átmentésére. Az MDF-nek a földtulajdonnal kapcsolatban az a véleménye, hogy a kérdés nem oldható meg az 1945-ös vagy 1947-es viszonyok rekonstruálása alapján. A földtulajdonlás, illetőleg a megváltás kérdését a változásokat is figyelembe véve lehet rendezni.
Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára megerősítette, hogy továbbra is fennáll az MDF és a ,,recskiek,, választási szövetsége. Kifogásolta, hogy az igazságügyi tárca rendelkezéseiben különböző mércét alkalmaz az 1956 után, illetőleg előtte ártatlanul meghurcolt emberek rehabilitációjában. (MTI)
1990. január 10., szerda 18:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|