|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
A belügy körül gyűrűző botrány
|
München, 1990. január 9. (SZER, Magyar híradó) - Nem feledkezhetünk meg a Belügyminisztérium körül gyűrűző botrányról. Vagyis arról, hogy az állambiztonsági szolgálat adatokat gyűjt ellenzéki szervezetekről és politikusokról. Az adatgyűjtés módszerei között a telefonlehallgatás is szerepel. A szabaddemokraták és a Fidesz tényfeltáró bejelentései nyomán jelenleg három vizsgálat is folyamatban van.
A Katonai Főügyészség hivatalosan elrendelte a nyomozást, és ennek során lefoglalta a Belügyminisztérium belbiztonsági osztályán a dokumentumokat.
Az Alkotmánybíróság is hallat magáról. A tegnapi ülésen úgy döntöttek, hogy megvizsgálják a titkos információcserére, az adatgyűjtésre és a telefonlehallgatásra vonatkozó belügyminisztériumi belső utasításokat.
Magában a Belügyminisztériumban pedig külön bizottságot hoztak létre Diczig István rendőr-vezérőrnagy vezetésével. Lehet, hogy később majd az Országgyűlés is bekapcsolódik.
Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik, amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen - mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is. (folyt.)
1990. január 9., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|