|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
A Fidesz és az SZDSZ feljelentése és panasza a Fővárosi
Főügyészséghez (2. rész)
(OS)
|
A belügyminiszter feladatát és hatáskörét szabályozó 20/1988 (IV. 8.) számú MT rendelet 114/1989. (XI. 19) számú MT rendelettel módosított 9. paragrafus b/ pontja rendelkezik az állam belső biztonságával kapcsolatos teendőkről. A pártokra, illetve magánszemélyekre vonatkozó titkos adatgyűjtésre a Belügyminisztériumnak nincsen felhatalmazása - a büntető eljárási törvényben szabályozott hivatalosan elrendelhető nyomozás kivételével. Ilyen felhatalmazást - alapvető állampolgári jogot érintő szabályozásról lévén szó - csak törvény adhatna (1987. évi XI. tv. 2. paragrafus). A pártok szabad működésének alkotmányos elvét és a magántitok és személyes adatok védelméhez való jogot sértő, azaz alkotmányellenes tevékenységet nem folytathat államigazgatási szerv. Ilyen tevékenység folytatása az említett rendeletben szabályozott hatáskör túllépését és törvénysértést jelent. Az említett adatgyűjtés terjedelme, tartalma és módszere messze túllépi egy demokratikusan működő jogállam állambiztonsági felderítési szükségleteit.
A törvénysértő adatagyűjtést végző személyek hivatali helyzetükkel visszaélve okoztak és okoznak jogtalan hátrányt a kifürkészett személyeknek és szervezeteknek. A szerzett adatok esetleges nyilvánosságra hozatala ezt a hátrányt tovább fokozza. A jelzett tevékenységet folytató hivatalos személyek törvényes előfeltételek hiányában vették és veszik igénybe hivatali jogosultságaikat (A Btk. magyarázata; 655. old. b/ pont). A fentiek alapján e személyek kimerítik a Btk. 255. paragrafusban szabályozott hivatali visszaélés bűncselekményét.
A bizonyítékul szolgáló jelentésekben több helyen történik utalás az információk felhasználására (például: ,,tájékoztató munkánk során felhasználjuk,, s hasonló kitételek). Ezek a magántitok megsértése (Btk. 177. paragrafus) előkészületének bizonyítékai. A jelentések bizalmas jellegű információi több helyen arra utalnak, hogy megszerzésük levél, távközlési berendezés útján továbbított közlemény jogtalan kifürkészésével történt, megvalósítva a Btk. 178. paragrafus bűncselekményi tényállását. (folyt.köv.)
1990. január 5., péntek 15:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|