|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar Watergate? SZDSZ-Fidesz sajtótájékoztató
|
-----------------------------------------------
München, 1990. január 5. (SZER, Magyar híradó) -
Szilágyi Sándor jelentkezik Budapestről, aki jelen volt a Szabad Demokraták és a Fidesz közös sajtótájékoztatóján.
- Politikai bomba robbant ma délelőtt a Fidesz és az SZDSZ közös sajtótájékoztatóján. A két ellenzéki szervezet a Fekete Doboz 8 perces videofelvételével, valamint "selejtezésig szigorúan titkos" feliratot viselő belügyminisztériumi iratokról készült fénymásolatokkal, minden kétséget kizáróan bizonyította: a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztálya - vagyis az állambiztonsági szolgálat - a mai napig gyüjt - törvényellenesen - információkat a nem kommunista pártokról és szervezetekről.
A belügyminisztérium munkatársai, levelek felbontásával, telefonok lehallgatásával és egy Hálózat fedőnevet viselő illegális besúgó-osztaggal követték - és nyilván e percben is - követik el bűncselekményüket.
A Fidesz és az SZDSZ képviselői a magyar Watergate-ügynek nevezik az esetet, de mind a sajtótájékoztatón, mind a Németh Miklós miniszterelnökhöz eljuttatott levelükben egyértelművé tették: a botrányos ügy kipattantásával nem az a céljuk, hogy a Németh- kormányt megbuktassák - jóllehet normális viszonyok között bármely kormány belebukna egy ekkora horderejű politikai botrányba - hanem azt várják, hogy Németh Miklós a kormány nevében elhatárolja magát a Belügyminisztérium akciójától, haladéktalanul felmenti tisztségéből Horváth József belügyi osztályvezetőt és Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettest, kezdeményezi Horváth István belügyminiszter lemondását, és felszámolja a BM postai cenzurával és telefonlehallgatással foglalkozó részlegét, közli a nyilvánossággal, hogy mely szervek illetve személyek kaptak bizalmas tájékoztatást az elhárítási osztály által törvényellenesen gyüjtött információk alapján, valamint hogy az állambiztonsági szolgálatot - a kivizsgálás és átszervezés idejére - kormánybiztos felügyelete alá helyezi. (folyt.)
1990. január 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Fidesz-SZDSZ sajtótájékoztató - 1. folyt.
|
A kormánybiztos - idézem a Németh Miklósnak írt levélből: olyan személy kell legyen, aki soha nem tartozott a Belügyminisztérium állományához, és nem volt tagja az MSZMP-nek. Kívánatos továbbá, hogy olyasvalakit nevezzenek ki erre a posztra, aki saját bőrén tapasztalta a politikai rendőrség önkényét. A Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége - a miniszterelnökhöz írt levéllel egyidejűleg - feljelentést a tett a főügyészségnél ismeretlen tettesek ellen, hivatali visszaélés, (Btk.225. paragrafus) és más, szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények, (Btk.177-178. paragrafus) elkövetése, illetve azok előkészülete miatt.
A Graffiti moziban tartott sajtótájékoztatón Kőszeg Ferenc, az SZDSZ ügyvívője azt hangsúlyozta, hogy Horváth István belügyminiszter személyesen felelős a 70-80-as évek ellenzék-üldözéseiért, és békés demonstrációk rendőri szétveretéséért.
Kövér László, a Fidesz választmányi tagja kijelentette: tisztázni kell a szovjet és magyar belügyi kapcsolatokat és nyilvánosságra kell hozni a belügyi szolgálatot szabályozó titkos jogszabályokat. Szajer József, a Fidesz választmányi tagja arra hívta fel a figyelmet: ez a botrányos ügy jól példázza, hogy a személyiségi jogokat garantáló adatvédelem, illetve adatgyüjtés nincs kellően biztosítva.
A Fidesz és az SZDSZ képviselői elmondották, a fénymásolatban közreadott íratok is azt igazolják: az állambiztonsági szolgálat nem csak a nevezett két ellenzéki szervezetről, hanem a többi nem kommunista pártról és szervezetről is szerzett - törvényellenesen - információkat. A közös fellépés érdekében felvették a kapcsolatot Antall Jázseffel a Magyar Demokrata Fórum elnökével.
Délután telefonon érdeklődtem a Belügyminisztérium, illetve a Minisztertanács sajtóirodáján: van e már hivatalos válasz, vagy kommentár a Fidesz és az SZDSZ kipattantotta botrányra. A BM szóvivőjével nem tudtam beszélni, mert épp értekezleten volt, a Minisztertanácsnál pedig tőlem hallottak először a magyar Watergate-ügyről. (folyt.)
1990. január 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Fidesz-SZDSZ sajtótájékoztató - 2. folyt.
|
Az elhangzottakhoz két dolgot kell hozzátennem. Először is azt, hogy törvénysértés tényének a megállapítására kizárólag bíróság jogosult -, az után hogy a szabályoknak megfelelően lefolytatták a bizonyítási eljárást, és a vádlottak előadhatták védekezésüket.
Másodszor: ha a feljelentés nyomán az ügyészség elrendeli a nyomozást, akkor mindenekelőtt bizonyos titkos jogszabályokra is fényt kell deríteni - már csak azért is, mert a gyanúsítottak egyetlen hathatós védekezése az ha kijelentik, hogy jogszerűen - vagyis: hatályos rendelet alapján - jártak el. Most tehát az ügyészségen van a sor, hogy elrendelje a hivatalos vizsgálatot.
A szó ismét Szilágyi Sándoré:
- A ma délelőtti Fidesz-SZDSZ közös sajtótájékoztató után mikrofonvégre kaptam a két szervezet képviselőit: Eörsi Mátyást, az SZDSZ jogtanácsosát, és Molnár Pétert, a Fidesz országos választmányának tagját, hogy rádiónk hallgatóinak mondják el ők: hogyan értékelik a magyar Watergate-botrányt? Eörsi Mátyást arról kérdeztem: mi is ebben az ügyben a jogi tényállás?
- Mi több: nagyon súlyos jogsértés történt. Mindenekelőtt hadd utaljak arra az alkotmányos szabályra, hogy a magánszemélyek "privateness"-e - ha szabad ezt a kifejezést használnom, tehát a magánélete, az szent sérthetetlen - azt semmifajta állami szerv nem érintheti.
Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az érintett pártok, öt ellenzéki párt magánügyeibe avatkozott be a Belügyminisztérium, amikor különböző nem megengedett jogi módszerekkel lehallgatta őket, információkat szerzett a tevékenységükről. Egy minisztertanácsi rendelet szabályozza a belügyminiszternek a hatáskörét. Nyilvánvaló, hogy a belügyminiszter a hatáskörét jelentősen túllépte, amikor nem csak az állam biztonságával foglalkozó ügyek tekintetében szerzett információkat, hanem az állampárt politikai ellenfeleinek a politikai magatartásával kapcsolatban gyűjtött információkat. (folyt.)
1990. január 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Fidesz-SZDSZ sajtótájékoztató - 3. folyt.
|
Nem megengedett a belügyminisztérium tevékenysége során azoknak a módszereknek az alkalmazása sem, amelyekhez a belügyminisztérium folyamodott. Bizonyítékok vannak arra, hogy telefonokat hallgatott le, a levéltitkot megsértette, és egyéb nem megengedett eszközökkel végezte a tevékenységét.
- Van-e mód jogorvoslásra?
- Van. Azonban azt gondolom, hogy ezekhez a tényállásokhoz fűzött büntetőjogi szankciók nem túlságosan súlyosak - ennek az esetnek végül is nem a jogi megítélése a döntő, hanem azt hiszem mindannyian egyetértünk abban, hogy itt a politikai megítélés tette lehetővé a főhangsúlyt a jogi mellett.
- Molnár Pétertől azt kérdezem, hogy mi az amit a Fidesz, illetve a két szervezet vár ebben a helyzetben?
- Hát mi azt gondoljuk, hogy - úgy, ahogy elhangzott a sajtótájékoztatón - nem célunk ennek az egész ügynek a nyilvánosságra hozatalával a Németh-kormány megbuktatása. Mi azt gondoljuk, hogy a Németh-kormánynak valóban az átmenet kormányává kell válnia a választásokig -, azonban valóban ennek éppenhogy a próbaköve lesz-lehet az, hogy képes lesz-e a Németh-kormány megfelelően elhatárolni magát a belügyminisztériumnak e tevékenységétől, és képes lesz-e nagyon gyorsan, hatékonyan minden érintett számára, és a közvélemény számára is megfelelően tisztázni ezt az ügyet.
Amely ügy egyébként - annyit hadd tegyek még hozzá - hogy természetesen nagyon súlyos politikai vonzatai is vannak, sőt itt a jogi és a politikai vonzatok sajnos nagyon súlyosan és bonyolultan össze vannak fonódva. Tehát éppen ez teszi kérdésessé, hogy a Németh-kormány - személy szerint Németh Miklós miniszterelnök úr is - képes lesz-e arra, hogy megfelelően elhatárolódjon ettől a dologtól? Mindenképpen ugye, mint a Fidesz választmányának a tagja, el kell mondanom, hogy alapvetően ez az ügy mindenekelőtt nagyon súlyosan sérti az emberi jogait az érintett szervezetek tagjainak - és maguknak a szervezeteknek is. +++
1990. január 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|