|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
2. számú Gyorshír
|
Elhalasztották a címervita eldöntését
-------------------------------------
1990. július 3., kedd - Rövid ideig tartó általános vitát követően elhalasztották a döntést a címervitában. Miután már világossá vált, hogy a koronás, illetve a Kossuth-címer pártiak kifogytak az érvekből, újabb szempontokat nem találtak egymás meggyőzésére, Katona Béla (MSZP) javasolta, hogy további vita nélkül határozzanak, melyik címer legyen a Magyar Köztársaság jelvénye. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Antall József miniszterelnök is, hasonlóképpen értékelve a már terméketlen vitát, mondván: elfogytak a heraldikai, közjogi, politikai érvek, dönteni kell. Azért is sürgősnek ítélte a döntést, mivel külföldön olyan vélemények is elhangzottak: Magyarország megtartotta régi kommunista címerét. Ehhez Kövér László (Fidesz) hozzátette: ez utóbbi állítás jogilag helytelen, hiszen a korábbi alkotmányt szinte teljes egészében hatályon kívül helyezte a Parlament, így jelenleg nincs hivatalos címere az országnak. Ám ő is úgy vélekedett: a két tábor nem győzhető meg, újabb érvek nincsenek. Az elnöklő Szűrös Mátyás javaslatára a Tisztelt Ház úgy döntött, hogy az általános vitát befejezik, s a déli szünetben az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság megtárgyalja az eredeti és a módosító javaslatot, s még a végleges döntés előtt délután beszámol állásfoglalásáról a Parlamentnek.
Ezután a képviselők megkezdték az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat megtárgyalását. (MTI)
1990. július 3., kedd 12:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|