|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (11. rész)
|
Balsai István igazságügy-miniszter közbeszólva annyit jegyzett meg, hogy a helyi választásokkal kapcsolatos törvényjavaslatot egyelőre nem terjesztették a képviselők elé, így kérte a honatyákat, maradjanak a tárgykörnél.
A Fidesz frakciójának álláspontját Kövér László ismertette. A korábbi tanácsi felépítést a helytartók és helytartóságok rendszerének minősítette, amelynek megváltoztatása kívánatos, hiszen a helyi közösségek, illetőleg az ott élők életét születésüktől halálukig meghatározza. A valódi átalakulás csak akkor következhet be - mondotta -, ha helyben is azok döntenek, akiket a döntések következményei a legközvetlenebbül érintenek, és ha a polgárok és közösségeik által megtermelt jövedelem minél nagyobb része helyben marad. Mindehhez olyan önkormányzati rendszer szükséges, amely korlátozza a központi hatalmat, egyúttal rögzíti azt is, hogy milyen formában és mértékben kell az államnak kötelezettséget vállalnia a települések működőképességének biztosításából vagy a kirívó területi egyenlőtlenségek csökkentéséből. Az önkormányzati
törvényjavaslatról szólva a Fidesz képviselője kiemelte, hogy az nem ad választ a legfontosabb kérdésekre, mint például: hol húzódik a határ a helyi közügy és az államigazgatási feladat között, milyen a helyi és a központi hatalom közötti munkamegosztás, milyen mértékben részesedik a jelenlegi állami vagyonból az önkormányzat, hogyan történik a jogviták rendezése, ha a központi és a helyi hatalom, illetőleg a helyi önkormányzatok között nézeteltérés támad. Minderre a törvénytervezet csupán keretjellegű szabályozást ad, amely veszélyeket hordoz magában. Bár a Fidesz tisztában van azzal, hogy a tanácsok mandátuma nem hosszabbítható meg a végtelenségig, és mihamarabb szükség lenne az új önkormányzati törvényre, ilyen formában a fiatal demokraták nem támogatják a törvényjavaslat elfogadását. Márcsak azért sem, mert hiányoznak azok az egyéb jogszabályi, intézményi biztosítékok, amelyek nélkül az önkormányzatok működésképtelenek. Így pedig csak hatalomváltás s nem rendszerváltás lesz.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának álláspontját Füzessy Tibor ismertette. Filozófiatörténeti visszatekintését - melyben a család és az állam s benne az önkormányzat szerepét értékelte - követően arról szólt, hogy a községeknek és városoknak saját erejükből kell intézniük életüket mindaddig, míg erre képesek. Az államnak ilyenkor nem kell, sőt nem is szabad beavatkoznia, ám ha a helyi közösségek nem tudnak megbirkózni a feladatokkal és problémákkal, az államnak kötelessége segítséget nyújtani. (folyt.köv.)
1990. július 2., hétfő 19:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|