|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (1. rész)
|
1990. július 2., hétfő - A Parlament rendkívüli ülésszaka
hétfőn folytatta munkáját. A Szabad György megbízott házelnök
megnyitotta plénumon először Göncz Árpád ideiglenes köztársasági
elnök adott tájékoztatást arról, hogy miért szeptember 30-ára írta
ki a helyhatósági választásokat. Meggyőződését fejezte ki, hogy a
helyhatósági választások esetleges késedelme, s az elnökválasztás
módjának elhúzódó tisztázatlansága bizonytalanságot szül a hazai
politikai életben. Emiatt jutott arra az elhatározásra, hogy kérje a
Tisztelt Házat: tegye törvényesen lehetővé a népszavazás
lebonyolítását a jelenleg érvényes jogszabályok szerinti időpontnál
egy hónappal korábban, azaz július 29-én. Így a tanácsok
megbizatásának lejárta után egy héttel meg lehet tartani a
helyhatósági választásokat.
Még, ugyancsak a tárgysorozat megállapítása előtt, Demszky Gábor (SZDSZ) rendkívüli ügyben szót kérve azokra a veszélyekre hívta fel a figyelmet, amelyeket a távozó szovjet csapatok hátrahagyott és szétszórt fegyverei, lőszerei jelentenek az emberek egészségére, illetve a környezetre.
A Parlament ezután tudomásul vette Szabad György bejelentését, miszerint Bokros Lajos (MSZP) lemondott képviselői mandátumáról, más hivatali elfoglaltsága miatt. Ezután ismertette a szabálytalan szavazással kapcsolatos - már korábban nyilvánosságra hozott - házbizottsági állásfoglalást, amelyben megengedhetetlennek ítélik, hogy bármelyik képviselő más helyett szavazva eltorzítsa a döntések eredményét. A képviselők szavaztak arról is, hogy újabb önálló képviselői indítványokat napirendre tűzzenek-e, illetve további pontokkal bővítsék a július 2-3-i tárgysorozatát. (folyt. köv.)
1990. július 2., hétfő 13:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|