![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (7.
rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a mintegy félszáz módosító javaslatról, s közülük hozzávetőlegesen tizenötöt fogadtak el, a többit elvetették. Nem kapott például elegendő szavazat többséget Szájer Józsefnek (Fidesz) az a javaslata, hogy a földről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára legyen szükség. Elvetették azt is, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányban szereplő jelzői között a szociális megnevezés szerepeljen. Az Országgyűlés nagy szavazattöbbséggel, 328 nem szavazattal elvetette Németh Miklós és Király Zoltán közös indítványát arról, hogy most az Országgyűlés válasszon köztársasági elnököt, ám megbízatása csak két évig tartson. Ez idő alatt kerítsenek sort a köztársasági elnök megválasztásának módját eldöntő népszavazásra. A javaslattal mindössze tizenketten értettek egyet. Az elfogadott javaslatok közé tartozik Szájer Józsefnek az az indítványa, hogy egészítsék ki az alkotmány szövegét oly módon: ,,A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot,,. A képviselők többségének támogatását nyerte el Áder János (Fidesz) jó néhány módosító indítványa, így például az, hogy a képviselők tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének összegét megállapító törvény elfogadásához a jelenlévők kétharmadának szavazata legyen szükséges. A nagy többség - összesen 341 képviselő - azzal a javaslattal is egyetértett, hogy a köztársasági elnök törvénysértő magatartásának elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, s ha ez a testület a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
A szavazási menetet hosszú időre megakasztotta a módosító javaslatoknak a kisebbségekre vonatkozó része. Többen kifogásolták a kisebbségi elnevezést, s hosszú vita után megállapodtak abban, hogy a nemzeti és etnikai kisebbség fogalmát használják az alkotmányban. Ennek figyelembe vételével elfogadták az illetékes bizottság azon javaslatát, hogy a nemzetiségi, jobban mondva a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogkörét a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek által jelölt, és az Országgyűlés által választott - nemzetiségenként egy-egy személyből álló - testület gyakorolja.
Többször is nekifutott az Országgyűlés a címerről szóló két változatban előterjesztett javaslat megszavazásának. Miután a képviselők elvetették az úgynevezett Kossuth-címerről szóló változatot, Kónya Imre az MDF frakcióvezetője kért szót, s emlékeztette képviselőtársait arra, amennyiben egyik változat sem kapja meg a szükséges szavazatmennyiséget, úgy a jelenlegi címer marad érvényben. (folyt.köv.)
1990. június 19., kedd 19:09
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|