![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfő (5. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Ugyancsak az elnökválasztás tekintetében az MSZP-t ért vádakat utasította vissza határozottan Horn Gyula, hozzátéve: a szocialista frakció éppoly legitim, mint a többi párt parlamenti csoportja, s így nem vitatható el tőle a népszavazás kezdeményezésének joga. A továbbiakban kifejtette, hogy a köztársasági elnök stabilizáló tényező lehet egy esetleges politikai válság esetén, s ezért is fontos, hogy egy népszavazással megválasztott, az ország lakosságának bizalmát élvező személy töltse be a posztot. Emellett azon a véleményen volt, hogy az elnökválasztás időpontjáról és körülményeiről mielőbb kezdjenek konzultációt a parlamenti pártok.
Horn Gyula felszólalásának ezt követő gondolatai kisebb polémiát váltottak ki, ugyanis az MSZP elnöke kijelentette: széles körű tiltakozást eredményezett az új művelődési miniszter vallásoktatással kapcsolatos koncepciója. Ezzel összefüggésben Horn Gyula leszögezte: a hitoktatás bármilyen formában történő kötelezővé tétele nemcsak az alkotmány paragrafusait sérti, de ellentétes a Magyarország által is aláírt Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egységokmányával, valamint a lelkiismereti szabadságról alkotott törvénnyel.
A felszólalásra reagáló Lukáts Miklós államtitkár Horn Gyulával vitába szállva egyértelműen aláhúzta, hogy fakultatív tárgyként szerepel majd a hittan az iskolai tantervekben. A művelődési tárca vezetőjének nyilatkozatai nyomán keletkezett félreértéseket eloszlatva leszögezte: a diákok, illetve szüleik szabadon dönthetnek a tárgy felvételéről. Horn Gyula ennek ellenére úgy vélte, hogy a hitoktatás ebben a formában tervezett bevezetése sincs összhangban az alkotmány azon rendelkezésével, amely egyértelműen szól az állam és az egyház szétválasztásáról. (folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 18:06
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|