![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Fidesz-SZDSZ sajtótájékoztató - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Az elhangzottakhoz két dolgot kell hozzátennem. Először is azt, hogy törvénysértés tényének a megállapítására kizárólag bíróság jogosult -, az után hogy a szabályoknak megfelelően lefolytatták a bizonyítási eljárást, és a vádlottak előadhatták védekezésüket.
Másodszor: ha a feljelentés nyomán az ügyészség elrendeli a nyomozást, akkor mindenekelőtt bizonyos titkos jogszabályokra is fényt kell deríteni - már csak azért is, mert a gyanúsítottak egyetlen hathatós védekezése az ha kijelentik, hogy jogszerűen - vagyis: hatályos rendelet alapján - jártak el. Most tehát az ügyészségen van a sor, hogy elrendelje a hivatalos vizsgálatot.
A szó ismét Szilágyi Sándoré:
- A ma délelőtti Fidesz-SZDSZ közös sajtótájékoztató után mikrofonvégre kaptam a két szervezet képviselőit: Eörsi Mátyást, az SZDSZ jogtanácsosát, és Molnár Pétert, a Fidesz országos választmányának tagját, hogy rádiónk hallgatóinak mondják el ők: hogyan értékelik a magyar Watergate-botrányt? Eörsi Mátyást arról kérdeztem: mi is ebben az ügyben a jogi tényállás?
- Mi több: nagyon súlyos jogsértés történt. Mindenekelőtt hadd utaljak arra az alkotmányos szabályra, hogy a magánszemélyek "privateness"-e - ha szabad ezt a kifejezést használnom, tehát a magánélete, az szent sérthetetlen - azt semmifajta állami szerv nem érintheti.
Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az érintett pártok, öt ellenzéki párt magánügyeibe avatkozott be a Belügyminisztérium, amikor különböző nem megengedett jogi módszerekkel lehallgatta őket, információkat szerzett a tevékenységükről. Egy minisztertanácsi rendelet szabályozza a belügyminiszternek a hatáskörét. Nyilvánvaló, hogy a belügyminiszter a hatáskörét jelentősen túllépte, amikor nem csak az állam biztonságával foglalkozó ügyek tekintetében szerzett információkat, hanem az állampárt politikai ellenfeleinek a politikai magatartásával kapcsolatban gyűjtött információkat. (folyt.)
1990. január 5., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|