Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. január 11. (BBC, kora reggeli híradás) Néhány órán belül szabadon bocsátják börtönéből Nelson Mandelát, a dél-afrikai néger ellenállás több mint 25 éve fogva tartott jelképét. De Klerk elnök a döntés bejelentésekor azt mondta, hogy ez új fejezetet fog nyitni Dél-Afrika történetében. Kormánya vállalta, hogy tárgyalni fog egy új alkotmány létrehozásáról, mely mindenki irányában igazságos lesz. De Klerk azt mondta, Mandela igéretet tett, hogy békés módszerekkel fog dolgozni a dél-afrikai változások érdekében. Az elnök a maga részéről hansúlyozta, hogy mennyire fontos megteremteni a megfelelő körülményeket a rendkívüli állapot megszüntetéséhez anélkül, hogy veszélyeztetnék a törvényes rendet. Mandelának csak családtagjait és barátait engedik a börtönhöz, a sajtó képviselőit jó messzi, távol tartják. De Klerk elnök bejelentését utcai tüntetések és ünnepségek követték az egész országban. Johannesburg mellett azonban az egyik kerületben erőszakos események is voltak. Szemtanuk szerint rendőrök figyelmeztetés vagy provokáció nélkül tüzet nyitottak. Jelentések szerint legalább öt embert megöltek és sokan megsebesültek. Pretoriában sok száz fehér szélsőséges gyűlt össze azt kiabálva, hogy akasszák fel Mandelát és azzal vádolják de Clerket, hogy elárulta hazájukat. Kohl, nyugatnémet kancellár azt mondta Gorbacsov elnök közölte vele, hogy a németeken magukon múlik, hogy milyen módon és mikor egyesülnek. Kohl ezt egy sajtókonferencián mondta miután tárgyalt a szovjet vezetővel. Kohl Gorbacsov megjegyzéseit úgy értelmezte, hogy azokkal a szovjet vezető szabad utat engedett a két német ország közötti tárgyalásoknak. A szovjet TASSZ hírügynökség jelentése szerint Gorbacsov kifejtette, hogy az újraegyesítésnek nem szabad megzavarnia az európai egyensúlyt, és figyelembe kell vennie más országok reakcióját is. Különösen azokét, amelyek résztvettek a második világháborúban. A BBC moszkvai tudósítója rámutat, hogy a tárgyalások értelmezése körüli nézetkülönbségek jelzik, hogy a Szovjetunió és Nyugat-Németorszég alapjában véve továbbra is igen csak eltérő állásponton van az újraegyesítés kérdésében. (folyt.) 1990. január 11., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
James Baker, amerikai külügyminiszter szovjetunióbeli és bulgáriai látogatása után ma rövid látogatást tesz Romániába is. A BBC bukaresti tudósítója szerint Baker szeretné felhívni az ideiglenes román kormány figyelmét, hogy az ország rendszerét többpártrendszerű demokráciává kell átalakítani, mely támogatja a szabad vállalkozást, ami annak feltétele lenne, hogy az Egyesült Államok segélyt nyújtson és megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániának. Korábban bolgár kormányvezetőkkel folytatott szófiai tárgyalásait követően Baker azt mondta, az Egyesült Államok jobb kapcsolatokat akar Bulgáriával, ami viszont nagy mértékben attól függ, hogy a következő választások szabadok és igazságosak lesznek-e. Baker találkozott az ellenzéki koalíció, a Demokratikus Erők Szövetségének tagjaival is. E tárgyalásokat követően az amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az ellenzéki vezetők aggodalmukat fejezték ki bizonyos kérdésekben, melyeket Washington felvet a bolgár vezetőknek is. Romániai magyarok újabb nagy tüntetéseket tartottak, melyeken követelték azoknak a magyar nyelvű iskoláknak és egyetemeknek a megnyitását, melyeket a Ceaucesccu-rezsim idején zártak be. Marosvásárhelyen becslések szerint mintegy 100 ezren vonultak végig a városon csendben. A felvonulók könyveket és gyertyákat tartottak kezükben. Jelentették, hogy Sepsiszentgyörgyön is mintegy 40 ezren vonultak fel. A Magyar Rádió jelentette, hogy hasonló tüntetések voltak Székelyudvarhelyen és Brassóban is. Budapesten körül-belül 15 ezer gazdálkodó részvételével tüntetést rendeztek, melyen követelték, hogy azonnal állítsák le az állami termőterületek kiárusítását. A Kisgazdapárthoz tartozó tüntetők a Parlamenthez vonultak és petíciót adtak át a kormány részére. Attól tartanak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok fel fogják vásárolni az állami tulajdonban lévő földeket, amikor magántulajdonba kerülnek vissza. A Kisgazdapárt azt kívánja hogy a földeket adják vissza korábbi tulajdonosaiknak. (folyt.) 1990. január 11., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Boris Jelcin, radikális szovjet reformer úgy nyilatkozott, hogy a Szovjetunió román stílusú polgárháború elé tekinthet, ha a kommunista párt nem hajtja végre a reformokat gyorsabban. A londoni Sunday Times című vasárnapi lapnak adott interjúban Jelcin kijelentette, hogy a Szovjetunió olyan kritikus szakaszba lép, melyben el fog dőlni, hogy haladás vagy anarchia lesz. Kifejtette, hogy ha a reformok továbbra is lassan haladnak az emberek az utcára fognak vonulni és a KGB minden bizonnyal harcolni fog a régi rend védelmében. Jelcin ismét azzal vádolta Gorbacsovot, hogy beadja derekát a konzervatívoknak és kijelentette, hogy szakadár pártot is hajlandó alakítani, ha ezeket a konzervatívokat nem távolítják el az SZKP-ből. +++ 1990. január 11., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »