|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy Horn Gyula külügyminiszter
fogadta Pik Bothát, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminiszterét.
Szervezetünk, amely megalakulásától fogva az emberi jogok
kivívása és tiszteletben tartása mellett kötelezte el magát,
tiltakozik az ellen, hogy a magát megújulónak nevező magyar kormány
hivatalos kapcsolatot létesít a Föld egyik legpregnánsabb fajüldöző
rendszerének vezetésével és annak képviselőjét egy ilyen,
demokráciára érzékeny időszakban fogadja."
SZER, Hölgyválasz:
Magyar gyorssegély Romániának
"A decemberi események - melyekhez Tőkés László keménysége, a
presbitérium és a hívők bátorsága volt a gyújtószikra - napok alatt
harapóztak el egész Romániában. A magyarországi döbbent
hitetlenkedés után, első reakció az együttérzés és a segítőszándék
elemi erejű kitörése volt. Én az ötvenhatos forradalom napjaiban
láttam ingyen élelemmel, adományokkal megrakott teherautókat, és
most 33 év után ez a kép rémlett fel előttem, amikor sorra jártam az
órák alatt felállított adomány-gyűjtőhelyeket."
|
|
|
|
|
|
|
- Gorbacsov reformjavaslatai - 7. folyt.
|
- Igen, de én még ennél is tovább mennék, és azt mondanám, hogy az etnikumra alapozott, mondjuk magyarán: nacionalista pártoknak igen jó érvük lehet olyan irányban, hogy miért jogosultak demokratikus pártként fellépniük. Tudniillik a XIX. században is ugye, és most erről van megint szó, az volt a helyzet, hogy aki a Habsburg-rendszer ellen harcolt mint teszem Magyarországon, vagy Prágában, vagy magában Ausztriában is, az egyben a szabadságért is harcolt, tehát az 1848-49-es különböző népi felkelések és forradalmak és szabadságharcok közös vonása az volt, hogy a szabadság érdekében vívott harc egyben nemzeti felszabadításért, tehát a demokráciáért és a liberális emberi jogokért vívott harc egyben nemzeti felszabadító harc is volt.
Namármost, ha én volnék egy észt, vagy egy litván párt, vagy egy azeri párt vezetője, pontosan ezt mondanám és ma, és ők ezt is mondják, hogy az emberi jogik és a liberális szabadságjogok érdekében vívott harc egyben szükségképpen szovjetellenes harc is, rendszerellenes harc is. Ennek nehéz ellentmondani, és ha ők erre az álláspontra helyezkednek, akkor ezek a megszorítások, amelyeket Román István most éppen említett, hát elesnek, illetve nehéz lesz nekik majd érvényt szerezniök, bár erőszakkal egy ideig ugye ezt is meg lehetne tenni. De ez volna szerintem a helyes út, és ez is az az út, amelyet például Magyarország már 1956-ban követett. Ugye megindult egy emberi jogokért való harc, amely egyben nemcsak a kommunista párt, hanem a szovjet hatalom, sőt az orosz hatalom elleni nemzeti felkeléssé alakult át. És ez lesz a meghatározója szerintem a jövőben a Szovjetunión belül is azoknak a pártoknak, amelyek az etnikum vagy a nemzeti elv nevében fognak majd pártként fellépni, és szembeszállni a meglévő hatalommal. (folyt.)
1990. február 8., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|