|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy Horn Gyula külügyminiszter
fogadta Pik Bothát, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminiszterét.
Szervezetünk, amely megalakulásától fogva az emberi jogok
kivívása és tiszteletben tartása mellett kötelezte el magát,
tiltakozik az ellen, hogy a magát megújulónak nevező magyar kormány
hivatalos kapcsolatot létesít a Föld egyik legpregnánsabb fajüldöző
rendszerének vezetésével és annak képviselőjét egy ilyen,
demokráciára érzékeny időszakban fogadja."
SZER, Hölgyválasz:
Magyar gyorssegély Romániának
"A decemberi események - melyekhez Tőkés László keménysége, a
presbitérium és a hívők bátorsága volt a gyújtószikra - napok alatt
harapóztak el egész Romániában. A magyarországi döbbent
hitetlenkedés után, első reakció az együttérzés és a segítőszándék
elemi erejű kitörése volt. Én az ötvenhatos forradalom napjaiban
láttam ingyen élelemmel, adományokkal megrakott teherautókat, és
most 33 év után ez a kép rémlett fel előttem, amikor sorra jártam az
órák alatt felállított adomány-gyűjtőhelyeket."
|
|
|
|
|
|
|
A KGST és az Európai Közösség
|
-----------------------------
München, 1990. február 6. (SZER, A mai nap) - Az Európai Közösség és a KGST tagállamai egy kelet-európai fejlesztési bankot akarnak létrehozni a KGST-tagállamok gazdasági támogatására. Ez a kezdeményezés - állami jellegénél fogva - kritikát váltott ki az Egyesült Államokban. Hallgassák meg washingtoni munkatársunk, Csippán Tibor beszámolóját:
- Mint ismeretes, 27 nyugat-európai és 7 kelet-európai ország egy európai újraépítési és fejlesztési bankot szándékozik létrehozni, melyhez az Európai Közösség a tőke 51-53 százalékát adja, 8 és fél százalékos részesedéssel vesz részt a Szovjetunió, Japán és az Egyesült Államok.
Francia kormányhivatalnokok szerint a bank már 10 milliárd dolláros alappal meg is nyílhat.
A bank célja állítólag, hogy a kelet-európai országokban a magánszektornak nyújtson segítséget, de már most olyan jelek vannak, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tiltakozása ellenére a bank a kelet-európai kormányokon keresztül akarja a tőkét beszivárogtatni az egyes országokba.
Itt, az Egyesült Államokban egyes gazdasági szakértők máris attól félnek, hogy az új európai fejlesztési bankot az állami szektor támogatására használják majd.
Paul Craig Roberts, neves amerikai kínálatoldali közgazdász a Washington Timesban írt cikkében figyelmeztet: a Nyugat készen áll arra, hogy katasztrófális hatású segítséget nyújtson Kelet-Európának. Ezzel a megállapításával kimondottan is az említett fejlesztési bankra utal. Megállapítja: a kelet-európai politikai struktúra gyengesége biztosítani fogja, hogy a fejlesztési alapok a kormánybürokraták kezében fognak kikötni, akik a beruházásokhoz a tőkét politikai indítékokkal fogják elosztani. (folyt.)
1990. február 6., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A KGST és az Európai Közösség - 1. folyt.
|
Paul Craig Roberts figyelmeztet, hogy az úgynevezett fejlesztési bankok már eddig is súlyos károkat okoztak Afrikában, Latin-Amerikában és egyes ázsiai országokban. Még a Világbank is a kormányokon keresztül juttatta be a pénzt, és ennek a vége mindenhol az lett, hogy a közadósság, az állami deficit rejtélyes utakon, egyes rétegek magánvagyonává alakult át.
Ma például a latin-amerikai népeket 426 milliárd dolláros adósság sújtja, a haszonélvező réteg pedig a kormánybürokráciával összefonódó csoportokból alakult ki.
Paul Craig Roberts megállapítja, hogy Kelet-Európának nincs szüksége ilyen fejlődésre. Nincs szüksége a kormányok által létrehozott fejlesztési bankokra, melyek a kockázatot csökkentendő, mindig a kormányokra és nem a magánszektorra támaszkodnak.
Egy igazi gazdasági fejlődést pedig csak a magánszektoron keresztül lehet finanszírozni. Ha egy eszme, egy elgondolás nem vonzza a magántőkét, akkor nagyon is valószínű, hogy gazdasági szempontból az az elgondolás nem is ér semmit.
Paul Craig Roberts felteszi a kérdést: milyen ok mozgatja a kelet-európai fejlesztési bank létrehozását? Hiszen évtizedek példája mutatja, hogy a különböző fejlesztési programok és bankok sehol nem segítették elő a magángazdaság kiterjesztését.
Válasza rövid: 1992. Azaz szerinte a nyugat-európai országok nem akarják, hogy egy életerős kelet-európai magánszektorral kelljen versenyezniük az egységes nyugat-európai piac létrejötte után. Meghökkentő megállapítás, nem?
Paul Craig Roberts végezetül kiemeli, hogy szerinte a lengyelek, a magyarok, a csehek, a szlovák, a románok és a keletnémetek nem azért harcoltak, hogy kormányok által létrehozott bankok bürokratái a fejlesztési kölcsönök szálával hálóba fonják a kelet-európai kormánybürokratákat, és bürokratikus úton osszák el az amúgy is szűkös beruházási tőkét.
A kelet-európai népek - mondja Paul Craig Roberts - nem országaik latin-amerikanizálására vágynak. +++
1990. február 6., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|