|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy Horn Gyula külügyminiszter
fogadta Pik Bothát, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminiszterét.
Szervezetünk, amely megalakulásától fogva az emberi jogok
kivívása és tiszteletben tartása mellett kötelezte el magát,
tiltakozik az ellen, hogy a magát megújulónak nevező magyar kormány
hivatalos kapcsolatot létesít a Föld egyik legpregnánsabb fajüldöző
rendszerének vezetésével és annak képviselőjét egy ilyen,
demokráciára érzékeny időszakban fogadja."
SZER, Hölgyválasz:
Magyar gyorssegély Romániának
"A decemberi események - melyekhez Tőkés László keménysége, a
presbitérium és a hívők bátorsága volt a gyújtószikra - napok alatt
harapóztak el egész Romániában. A magyarországi döbbent
hitetlenkedés után, első reakció az együttérzés és a segítőszándék
elemi erejű kitörése volt. Én az ötvenhatos forradalom napjaiban
láttam ingyen élelemmel, adományokkal megrakott teherautókat, és
most 33 év után ez a kép rémlett fel előttem, amikor sorra jártam az
órák alatt felállított adomány-gyűjtőhelyeket."
|
|
|
|
|
|
|
A választási kampány előkészítése Magyarországon
|
------------------------------------------------
London, 1990. január 15. (BBC, Panoráma) - Magyarországon az elmúlt hét végén kezdődtek meg, és e hét elején folytatódnak azok az egyeztető tárgyalások, melyeken a politikai pártok, a kormány és a nemzeti média képviselői vesznek részt. A megbeszélések tárgya a választási kampány előkészítése, illetve az, hogy milyen teret kapnak majd a nemzeti médiában az érintettek.
Budapesti tudósítónk, Szakonyi Péter Szilvási Györgyöt, a Minisztertanács Hivatalának munkatársát kérdezte meg arról: milyen alapelvek alapján kívánják eldönteni, hogy a különböző pártok mekkora súllyal és mennyi adásidővel rendelkezzenek a Magyar Televízióban, rádióban, illetve a sajtóban?
- Ez a mostani tárgyalássorozat egyelőre csak a televízióra és a rádióra vonatkozó szabályokkal foglalkozik. Tervezzük kibővíteni még a Magyar Távirati Irodával is a témát. A meghatározó alapelvek a következők:
Egyik például a választási törvény, amelyik előírja az esélyegyenlőséget, pártatlanságot - a választási műsorokban is.
A másik alapelv az, hogy minden választásokon induló párt hozzáférhessen a televízió, rádió nyilvánosságához, szabályozott körülmények között.
Megállapodtunk egyelőre abban, hogy a televízióban és a rádióban is lesz pártok között felosztható műsoridő, mely műsorokhoz a választásokon induló, jelöltet állító pártok azonos feltétellel fognak hozzájutni.
Ez a tervünk. Vita folyik egyelőre arról, hogy legyenek-e fizetett politikai műsorok, politikai reklámok pontosabban, ha igen, akkor milyen szabályozzással.
Van a műsoroknak egy harmadik része, az egyéb politikai műsor, amelyekre a pártatlanság elvét mondanánk ki. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A választási kampány előkészítése - 1. folyt.
|
- Az eddigi adásokból az derült ki, hogy a választási kampány előkészítését tulajdonképpen két időszakra, két korlát közé kívánják szorítani. Egyrészt január 23-tól február 24-ig, majd február 24-től március 23-ikáig. Miért szükséges ez a felosztás és mit takar? Milyen tartalmi különbségek jelentkeznek majd a kettő között?
- A nyilvánosság szempontjából azért bontottuk két részre ezt az elkövetkezendő 60 napot, mert a választási kampány is kettéosztódik. Az utolsó 30 napra kell a pártoknak az országos választási listát elkészíteniük, és a választási törvény is úgy fogalmaz, hogy a televíziónak, rádiónak az utolsó 30 napban az országos listát állító pártok számára kell biztosítani a nyilvánosságot, mégpedig a jelöltállítással arányosan.
Tehát a szakaszolást a választási törvény végzi el gyakorlatilag. Az első 30 napban azonban még nem lehet tudni, hogy ki hány jelöltet tud állítani, nem lehet tudni, hogy ki az erős párt, vagy ki a gyenge párt, ezért tehát az első 30 napban mindegyik pártról azt kell feltételeznünk hogy erős, egyformán erős és ezért mindegyik pártnak azonos esélyeket kell biztosítani.
- Viszont ahogy említette, jelentős ellenzések jelentek meg a közvéleményben a pártok fizetett hírdetéseivel kapcsolatban. Mi a kormány és a pártok alapállása ezzel kapcsolatban?
- Valóban a közvélemény megosztott. Mégpedig egyrészt a hallgatók és televíziónézők közvéleménye megosztott. Sokaknak elegük van a reklámokból, mások éppen azt mondják, hogy ilyenkor kicsit sűríteni kellene a politikai reklámokat. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A választási kampány előkészítéséről - 2. folyt.
|
A szakmai közvélemény is megosztott. A szakmai közvélemény jelentős része azt mondja, hogy egyáltalán ne legyen politikai hirdetés, mások ezt nem kifogásolják, és a pártok véleménye is erősen megosztott. A pártok egy része kizárná a politikai hirdetéseket, mondván hogy ez nem esélyegyenlőséget teremt, vagy nem segíti az esélyegyenlőség megvalósulását, más pártok pedig, azok akik gazdagabbak, vagyis megtehetik, a hirdetések mellett vannak.
Erről most folyik a vita. Éppen azért, mert nem lett szabályozva ez a kérdés, a felügyelő bizottság, a televíziót, rádiót felügyelő bizottság a szabályozás kidolgozásáig nem tette lehetővé a fizetett politikai hirdetések sugárzását. De ezt a szabályozást ezen a héten már el kell készíteni, tehát a következő héttől egyértelmű szabályokat kell megfogalmaznunk.
- Említette, hogy létezik egy úgynevezett egyéb kategória is. Ez mit takar, illetve hogyha ez ilyen rugalmas kategória, gondolom itt várhatók a legnagyobb viták és politikai csatározások is várhatók.
- Igen, hát ezek az "egyéb" műsorok, tehát amit idézőjelbe tettem, de a legtöbb műsor tulajdonképpen az egyéb kategóriákba fog tartozni. Ezek azok a hírműsorok, belpolitikai műsorok, vitaműsorok, amelyek közkedveltek ma Magyarországon. Itt nem arról van szó, hogy ezeket a műsorokat teljesen függetleníteni kell a választási kampánytól, belpolitikától, ez lehetetlen, hiszen ezeknek a nézőjei telefon-aktualitásokat reagálnak. Hanem az, hogy ezekben a műsorokban is érvényesüljön az esélyegyenlőség, illetve a pártatlanság. Azt kell elérni, hogy ha ezek a műsorok választással foglalkoznak, akkor itt is - bár összerakott (?) műsorok - de lehetőség szerint arányosan szerepeljenek a pártok, és hogy a televíziós, rádiós szakemberek elfogulatlanul vezessék, csinálják ezeket a műsorokat. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A választási kampány előkészítése - 3. folyt.
|
- Gondolom, ez az utolsó mondata az egész választás kampány lényege. Erre viszont garanciák szükségesek a pártoknak éppúgy, mint a közönségnek. Milyen garanciákat teremthetnek meg ezeken a tárgyalásokon?
- Tulajdonképpen ehhez a garanciát a választásokon résztvevő szereplők teremthetik meg a leghatékonyabban. Ezért maguk a pártok, akik részben szabályokat fogadnak el, részben pedig választási etikai kódexet fogadhatnak el, amit kölcsönösen betartanak. Az újságíró, közvélemény, a szakma - amelyik szintén egy ilyen etikai kódexet fogad el - és amelyhez a televíziós, rádiós munkatársak, szakemberek tartják magukat.
Persze a vezetésnek, mármint a televízió és a rádió vezetésének, a felügyelő bizottságnak is hatásköre az, hogy utólag műsorokat értékelve a nyilvánosság előtt elmondja véleményét és a nyilvánosság erejével kényszerítse arra az érintetteket, hogy betartsák ezeket a játékszabályokat. Egyéb jogi garanciát, vagy eszközt én nem nagyon tudok. +++
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|