|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy Horn Gyula külügyminiszter
fogadta Pik Bothát, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminiszterét.
Szervezetünk, amely megalakulásától fogva az emberi jogok
kivívása és tiszteletben tartása mellett kötelezte el magát,
tiltakozik az ellen, hogy a magát megújulónak nevező magyar kormány
hivatalos kapcsolatot létesít a Föld egyik legpregnánsabb fajüldöző
rendszerének vezetésével és annak képviselőjét egy ilyen,
demokráciára érzékeny időszakban fogadja."
SZER, Hölgyválasz:
Magyar gyorssegély Romániának
"A decemberi események - melyekhez Tőkés László keménysége, a
presbitérium és a hívők bátorsága volt a gyújtószikra - napok alatt
harapóztak el egész Romániában. A magyarországi döbbent
hitetlenkedés után, első reakció az együttérzés és a segítőszándék
elemi erejű kitörése volt. Én az ötvenhatos forradalom napjaiban
láttam ingyen élelemmel, adományokkal megrakott teherautókat, és
most 33 év után ez a kép rémlett fel előttem, amikor sorra jártam az
órák alatt felállított adomány-gyűjtőhelyeket."
|
|
|
|
|
|
|
A KGST jövője
|
-------------
London, 1990. január 11. (BBC, Panoráma) - A Szovjetunió és szövetségesei - azaz a KGST tíz tagországa - szófiai csúcstalálkozóján úgy döntöttek: átalakítják a szervezetet, lépéseket tesznek a központi irányítás lazítására és a piacgazdaság bevezetése felé. Arról azonban nem született megállapodás, milyen messzire menjenek az átalakításban.
A csúcstalálkozó után egyre nagyobb kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, egyáltalán fennmarad-e a KGST a jövőben? Ian Repa a BBC közép-európai szolgálatának munkatársa ezt így látja:
- A KGST a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1949-ben alakult meg a sztálini uralom idején, de abban az időben nem igen volt a gazdasági integráció eszköze. Egyszerűen arra szolgált, hogy a Szovjetunió elvehesse amit akar újonnan szerzett csatlós államaitól, amelyek igyekeztek átalakítani magukat a Szovjetunió kisebb másolataivá.
Később Hruscsov és Brezsnyev ideje alatt a Szovjetunió a szovjet központi tervezési rendszer közvetlen, külső kiterjesztésévé próbálta átalakítani a KGST-t. Az úgynevezett szocialista munkamegosztási törvény értelmében minden országnak megszabták, hogy mit termeljen. A Szovjetunióban viszont mindent előállítottak.
Gorbacsov megpróbálta konszolidálni a KGST rendszerét azáltal, hogy 90 kutatóintézetet létesített Moszkvában, melyben elkezdték részletesen kidolgozni minden kommunista ország tudományos és technológiai programját egészen 2000-ig. Ezeknek a tervenek azonban egyike sem volt működőképes. A KGST lényegében bürokratikus intézmény volt, amely arra szolgált, hogy rajta keresztül bonyolítsák le azt a cserét, melynek során a Szovjetunió nyersanyagokat - például olajat - adott Kelet-Európának a standardon aluli gyári termékekért. (folyt.)
1990. január 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A KGST jövője - 1. folyt.
|
Érthető, hogy a kommunista rendszerek kelet-eurápai összeomlása után problémák jelentkeznek az e héten megrendezett KGST-ülésen. Különösen a szervezethez viszonylag későn csatlakozott Csehszlovákia küldöttsége hangoztatta, hogy országa az egész világgal kíván kereskedelmet folytatni és ha a KGST megpróbálná őket ebben megakadályozni, akkor kilépnek kötelékéből.
A csehszlovákiai küldöttek azt állították, hogy Moszkvát igazában csak az érdekli, hogyan adja el saját olaját dollárért. Ugyanakkor bürokratikus akadályokat gördít a kelet-európai országok exportja elé.
A lengyelek amiatt aggódnak, hogy termékeik nem lesznek eléggé versenyképesek a szovjet piacokon és ezért ötéves átmeneti időszak bevezetésére tettek javaslatot az úgynevezett szocialista közös piac létrehozása felé, amely keményvalutával kereskedne.
A csehszlovákok egyetértettek abban, hogy a hirtelen áttörés a keményvalutával történő vásárlásokra végzetes következményekkel járhatna. A magyarok javasolták, hogy a reformokban leginkább elöljáró három ország - Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország - részvételével hozzanak létre egy három államból álló kereskedelmi csoportot, egy saját mini közös piacot, miután Nyugat-Európával történő gazdasági integrációjuk már folyamatban van, a Szovjetunió és a többi kommunista ország pedig még nem érett meg a valódi piacgazdsági rendszer bevezetésére.
A csehszlovákok kijelentették: nem kívánnak közelebbi integrációt Lengyelországgal az ottani infláció és bizonytalan helyzet miatt. A keletnémetek, akik sohasem osztották meg legjobb technológiájukat és egyre több nyugatnémet befektetéshez jutnak, óvatosan hallgattak. Ugyanígy tett Románia és Bulgária is. (folyt.)
1990. január 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A KGST jövője - 2. folyt.
|
A többi tagországok közül Kuba, aki nem akarja elveszíteni a szovjet tömb országaitól kapott hatalmas támogatásokat, piaci anarchia fellépését emlegette. A lengyelek javasolták, hozzanak létre egy bizottságot a helyzet megoldására, és ezt el is fogadták.
Következtetésként levonhatjuk: valószínű, hogy a kelet-európai országok végül is fokozatosan rátérnek arra a gyakorlatra, hogy nyugati valutával fizessenek majd a szovjet olajért és minden KGST-ország a szervezetre való tekintet nélkül tovább folytatja majd a keményvalutában való kereskedelmet, amikor az látszik gyümölcsözőbbnek. +++
1990. január 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|