|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy Horn Gyula külügyminiszter
fogadta Pik Bothát, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminiszterét.
Szervezetünk, amely megalakulásától fogva az emberi jogok
kivívása és tiszteletben tartása mellett kötelezte el magát,
tiltakozik az ellen, hogy a magát megújulónak nevező magyar kormány
hivatalos kapcsolatot létesít a Föld egyik legpregnánsabb fajüldöző
rendszerének vezetésével és annak képviselőjét egy ilyen,
demokráciára érzékeny időszakban fogadja."
SZER, Hölgyválasz:
Magyar gyorssegély Romániának
"A decemberi események - melyekhez Tőkés László keménysége, a
presbitérium és a hívők bátorsága volt a gyújtószikra - napok alatt
harapóztak el egész Romániában. A magyarországi döbbent
hitetlenkedés után, első reakció az együttérzés és a segítőszándék
elemi erejű kitörése volt. Én az ötvenhatos forradalom napjaiban
láttam ingyen élelemmel, adományokkal megrakott teherautókat, és
most 33 év után ez a kép rémlett fel előttem, amikor sorra jártam az
órák alatt felállított adomány-gyűjtőhelyeket."
|
|
|
|
|
|
|
A Beszélő kitört a szamizdat-létből (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - Csütörtöktől kapható az újságárusoknál a Beszélő próbaszáma. A hazai szamizdat sajtó legismertebb lapja éppen nyolc évvel első megjelenése után lép ki a nyilvánosságba - jelentették be a Beszélő szerkesztői a Fészek Klubban tartott csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Kis János, a lap szerkesztő bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a Beszélő első száma 1981 októberében készült el. Ám az akkori technikai körülmények és a rendőrséggel folytatott csatározások miatt csak december elején, alig több mint egy héttel a lengyel katonai hatalomátvétel előtt kerülhetett az utcára - mondta. - Akkor többen megjósolták, hogy Jaruzelski nemcsak a Szolidaritás fölött mondott ítéletet, hanem a Beszélő felett is. Az állampárt szószólói belső tájékoztatókon közölték, hogy eldöntetett: a Beszélő következő számai nem fognak megjelenni. Így a lengyel katonai hatalomátvétel után néhány nappal már csak szamizdatként készülhetett el a lap második száma, és ily módon nyomtatták és terjesztették az utána elkészült számokat is. A továbbiakban kiemelte: a Beszélő szamizdat-léte során mindig azt igyekezett bizonyítani, hogy nem igaz az a mítosz, amely szerint Magyarországon csak a kádárista politika elfogadása és az utcakövek feltépése között lehet választani. Mindig is a kettő közötti középutat kereste, azt próbálta megmutatni, hogy van békés és fokozatos átmenet a pártállami diktatúrából a többpártrendszerű demokráciába, a központosított-hierarchikus gazdaságszerkezetből a működő piacgazdaságba. A Beszélő szociálliberális lap volt, s ezt a hagyományt kívánja követni a nyilvánosságba kilépve is. Végül arról szólt, hogy a Beszélő nagyon közel áll a Szabad Demokraták Szövetségéhez, és a szövetség vezető tagjai is képviselve vannak a lapnál. Ám ez nem zárja ki azt, hogy egyes kérdések megítélésében a Beszélőnek lesznek vitái az SZDSZ-szel. Kőszeg Ferenc szerkesztő egyebek között elmondta, hogy nagyon sok dolgot szeretnének megőrizni a régi Beszélő szellemiségből. Ugyanakkor a szerkesztőknek szembesülni kell azzal a helyzettel, hogy bizonyos tekintetben a Beszélő elveszítette monopolhelyzetét, nevezetesen: nincsenek a régi értelemben vett tabutémák, számos lap megírhatja az igazat. Tehát nem lehet különleges azzal, hogy bizonyos dolgokról csak a Beszélő ír. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|