 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy Horn Gyula külügyminiszter
fogadta Pik Bothát, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminiszterét.
Szervezetünk, amely megalakulásától fogva az emberi jogok
kivívása és tiszteletben tartása mellett kötelezte el magát,
tiltakozik az ellen, hogy a magát megújulónak nevező magyar kormány
hivatalos kapcsolatot létesít a Föld egyik legpregnánsabb fajüldöző
rendszerének vezetésével és annak képviselőjét egy ilyen,
demokráciára érzékeny időszakban fogadja."
SZER, Hölgyválasz:
Magyar gyorssegély Romániának
"A decemberi események - melyekhez Tőkés László keménysége, a
presbitérium és a hívők bátorsága volt a gyújtószikra - napok alatt
harapóztak el egész Romániában. A magyarországi döbbent
hitetlenkedés után, első reakció az együttérzés és a segítőszándék
elemi erejű kitörése volt. Én az ötvenhatos forradalom napjaiban
láttam ingyen élelemmel, adományokkal megrakott teherautókat, és
most 33 év után ez a kép rémlett fel előttem, amikor sorra jártam az
órák alatt felállított adomány-gyűjtőhelyeket."
|
|
|
|
|
|
 |
- A lakossági devizáról - 2. folyt.
|
Szerintem nagyon is konzervatív becslés. Mint Matolcsi írja, a
lakosság ennek a jövedelemnek a zömét elkölti. Utazásra, kocsira,
tartós fogyasztási cikkekre, illetve olyan magánimportra, amely
otthon hatalmas forintjövedelem forrása, de valamit azért
megtakarít. És ezt a felhalmozott összeget három milliárd dollárra
becsüli. Szerintem ismét alábecsüli, hiszen több mint két évtizedes
halmozódási folyamatról van szó, amelynek során fokozatosan a
külföldi valuta lett a lakossági megtakarítás egyik formája -
illetve az 1980-as években az elírandó infláció és a hazai
kötvénypiac keserű tapasztalatai miatt -, vezető formája.
Meggyőződésem, hogy a 4 milliárd dollár is konzervatív becslésnek
tekinthető.
Matolcsi érvelésének lényege, hogy ezt a hatalmas valutatőkét és
élő jövedelmet a magyar adósságszolgálati teher enyhítésére, illetve
elviselésére lehetne fordítani, ha megfelelőbb garanciával és
ösztönzéssel meg lehetne győzni a lakosságot, hogy megtakarított
valutáját ne otthon őrizze, ne külföldi bankokba menekítse, hanem
tartósan hazai bankokban kösse le. Továbbá évi valutajövedelme zömét
se költse el, hanem az eddiginél jóval nagyobb hányadát takarítsa
meg, és ismét hazai bankbetétek formájában bocsássa a magyar
gazdaság rendelkezésére.
Matolcsi szerint az ehhez szükséges garancia nem csupán a
valutatulajdon formai legalizálása, hanem olyan törvény, amelyet már
egy szabadon választott parlament szentesít, továbbá a politikai
demokrácia, és a piacgazdaság kialakulásának következetes folyamata,
amelyet egy bizonyos ponton túl már a lakosság többsége is
visszafordíthatatlannak ítél. Az ehhez szükséges ösztönzés pedig
természetesen olyan mértékű kamatjövedelem, amely rábírja a
valutatulajdonosokat, hogy a pénzüket külföldre menekítés és
áruvásárlás helyett magyar bankokban helyezzék el. (folyt.)
1989. november 8., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|