 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum elnökségének állásfoglalása
"Az iratok megsemmisítésének veszélyére az MDF már 1989.
december 22-én, dr. Raffai Ernő parlamenti képviselőn keresztül
felhívta a figyelmet, amire Horváth István belügyminiszter elutasító
választ adott. A leghatározottabban megismételjük a Kormány
felelősségét e kérdésben, a selejtezések zárolását és az iratok
teljes védelmét követelve;
- Az Alkotmánybíróság vizsgálja meg az alkotmány és más
jogszabályok összefüggéseit, az esetleges belső utasítások, stb.
alkotmányellenes rendelkezéseit, a jogállamiság követelményeinek a
helyreállítását;
- Követeljük az állambiztonsági szervezet különválasztását a
Belügyminisztériumtól és Alkotmányvédő Hivatalként a miniszterelnök
alárendelését, egy parlamenti bizottság felügyelete alatt."
BBC, Panoráma:
Japán kelet-európai érdeklődése
"A japán kormányszubvenció csak egyik eleme volt annak az új
megállapodásnak, amelyet a Suzuki japán autógyár és egy magyar
konzorcium kötött egy autógyártó vállalat létrehozásáról
Esztergomban. Ez az új befektetés - melyhez a Nemzetközi Pénzügyi
Társaság, az IFC is hozzájárul - jól időzített előjátéka Kaifu japán
miniszterelnök jövő heti magyarországi látogatásának."
|
|
|
|
|
|
 |
- Japán Kelet-Európában - 2. folyt.
|
Magyarország nyilvánvalóan a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy
mindennek előnyét lássa. Elkötelezte magát a reform mellett, és
gazdasága sokkal egészségesebb Lengyelországénál. Mostanáig azonban
Japán óvatosan közeledett Kelet-Európához. A térséggel igen kis
arányú kereskedelmet folytat. 1988-ban kereskedelmének kevesebb mint
fél százalékát bonyolította le Kelet-Európa országaival, és csak
mintegy tucatnyi közös vállalkozást hozott itt létre. Tehát
mondhatjuk-e, hogy legutóbbi Magyarországgal kapcsolatos
kezdeményezései a japán magatartás módosulását jelzik?
Kelet-Európa több vonzó tulajdonsággal is rendelkezik Japán
számára. A térség hatalmas piacot jelent, mely nélkülözi a
fogyasztási cikkeket. Ezeket a hazai gyártók nem állítják elő, vagy
ha igen, akkor csak rossz minőségben. Éles ellentétben áll ez az
Európai Közösség gazdag és sok helyen telített piacával. Japán
azonban nem engedheti meg magának, hogy elhanyagolja ezt a piacot.
Már eddig is jelentős beruházásokat tett az Eurápai Közösség
országaiban. Ezeket a beruházásokat szeretné növelni 1992 előtt,
amikoris a közösség belső kereskedelmi korlátok nélküli egységes
piaccá válik. Fontos, hogy ezen a piacon Japán megvesse a lábát, ha
nem akarja, hogy kiszoruljon róla.
Az Európai Közösség néhány országában a japán beruházások
nagysága politikailag kényessé vált, Kelet-Európa viszont szívesen
fogadja a külföldi vállalatokat. Közeli, olcsó helyet ajánl, ahonnan
a japánok könnyen hozzáférhetnek a nyugati és keleti piacokhoz.
Lesz-e hát a japán kezdeményezésnek folytatása? A legtöbb japán
vállalat még mindig óvatos. Kelet-Európában olyan problémákkal kell
számolniuk, mint a nyelvi akadályok, a rossz infrastruktúra és a
keményvaluta hiánya. Nem sok kétség fér azonban ahhoz, hogy ha
Kelet-Európában éles irányváltások nem történnek, Japán érdeklődése
a térség iránt fokozódik. +++
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|