 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum elnökségének állásfoglalása
"Az iratok megsemmisítésének veszélyére az MDF már 1989.
december 22-én, dr. Raffai Ernő parlamenti képviselőn keresztül
felhívta a figyelmet, amire Horváth István belügyminiszter elutasító
választ adott. A leghatározottabban megismételjük a Kormány
felelősségét e kérdésben, a selejtezések zárolását és az iratok
teljes védelmét követelve;
- Az Alkotmánybíróság vizsgálja meg az alkotmány és más
jogszabályok összefüggéseit, az esetleges belső utasítások, stb.
alkotmányellenes rendelkezéseit, a jogállamiság követelményeinek a
helyreállítását;
- Követeljük az állambiztonsági szervezet különválasztását a
Belügyminisztériumtól és Alkotmányvédő Hivatalként a miniszterelnök
alárendelését, egy parlamenti bizottság felügyelete alatt."
BBC, Panoráma:
Japán kelet-európai érdeklődése
"A japán kormányszubvenció csak egyik eleme volt annak az új
megállapodásnak, amelyet a Suzuki japán autógyár és egy magyar
konzorcium kötött egy autógyártó vállalat létrehozásáról
Esztergomban. Ez az új befektetés - melyhez a Nemzetközi Pénzügyi
Társaság, az IFC is hozzájárul - jól időzített előjátéka Kaifu japán
miniszterelnök jövő heti magyarországi látogatásának."
|
|
|
|
|
|
 |
KGST - Németh Miklós felszólalása (1. rész)
|
Szófia, 1990. január 9. kedd (MTI) - Németh Miklós
beszédében üdvözölte azokat a demokratikus változásokat, amelyek az
utóbbi hónapokban a KGST tagországaiban lejátszódtak. ,,Úgy
értékeljük - mondta -, hogy Kelet-Európa népei egyértelműen
kifejezték akaratukat, hogy változásokat akarnak társadalmaik
politikai és gazdasági rendszereiben egyaránt. Ezek a fokozatosan
kibontakozó, s mostanság kiteljesedő forradalmi változások hatással
vannak a nemzetközi légkörre, s talán a világ politikai és gazdasági
alapstruktúráira is. A nemzetközi politikában bekövetkezett
enyhülés, a katonai szembenállás gyengülése e változások nélkül nem
jöhetett volna létre.,, Példaként az összeurópai együttműködés
eszméjének térnyerését, a Közös Piac és a KGST, illetve az országok
közötti kapcsolatok létrejöttét, a vasfüggüny lebontását említette,
majd így folytatta:
,,Az elmúlt időszak világpolitikai súlyú változásainak
erőterében újra kell értelmezni szervezetünk helyzetét, értékelni
egész szerepét. Ennek során most már végképp meg kell szabadulnunk
minden idoelogikus illúziótól. A kemény tények alapján a kölcsönös
érdekek figyelembevételével, geopolitikai és kontinentális
összefüggésrendszerben gondolkodva tudunk csak időt álló választ
adni erre az országainkat érintő, valóban korszakos kihívásra.,,
Németh Miklós ezután a magyar gazdaság megújításáról és a
politikai felépítményrendszer demokratizálásáról szólt. ,,A
fordulatot olyan körülmények között kell megvalósítanunk, amikor a
magyar gazdaságban napról napra igen élesen vetődik fel nemzetközi
fizetőképességünk megőrzésének és azzal párhuzamosan az infláció
kézben tartásának, a pénzügyi és költségvetési egyensúly
helyreállításának problémája,, - hangoztatta, és szólt a külföldi
tőke beruházásának, a tulajfonformák gazdagításának, a piac
megteremtésének fontosságáról.
A KGST helyzetére rátérve mindenekelőtt megelégedését fejezte ki
azzal kapcsolatban, hogy lehetőség nyílt kötetlen eszmecserét
folytatni a KGST-ben folyó gazdasági együttműködés helyzetéről és a
gazdasági kapcsolatok korszerűsítésének kérdéséről. (folyt.)
1990. január 9., kedd 16:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KGST - Németh Miklós felszólalása (2. rész)
|
,,A KGST helyzetét értékelve, mindenekelőtt végre nyíltan ki
kell mondanunk, hogy e szervezet Európa politikai megosztottságának,
különböző tömbökre szakadásának terméke. Egész fejlődését
végigkísérték azok a kísérletek, hogy egy, a külvilágtól független,
sajátos fejlődési törvényeknek alávetett és sajátos módszereket
alkalmazó gazdasági szférává váljon,, - húzta alá.
A KGST-ben megvalósuló nemzetközi gazdasági együttműködésnek ez
a jellege nem volt elválasztható a tagországokban uralkodó gazdasági
viszonyoktól és módszerektől, sőt annak a nemzetközi szférára
történő kivetítődését jelentette. Ennek tudhatók be azok a
kísérletek, amelyek időnként a szervezetet egy nemzetek felett álló
tervezési központtá kívánták változtatni, szervezeti téren is
létrehozva a KGST-nek az ehhez kapcsolódó ágazati felépítésű
szerkezetét,, - hangsúlyozta.
Németh Miklós részletesen ismertette a következményeket: a
deformált szerződéses árrendszert, amely egyaránt elszakadt mind a
világpiaci áraktól, mind pedig az egyes tagországok belföldi
árrendszerétől, a reális értékviszonyok hiányát és az uralkodóvá
vált naturális szemléletet. Ezután így folytatta:
,,Ismeretes, hogy az 1984-ben megtartott felső szintű gazdasági
értekezlet a KGST-ben folyó tevékenységgel kapcsolatban igen nagy
horderejű változásokat előirányzó határozatokat fogadott el. Az
1986. évi felső szintű értekezlet legfőbb döntése pedig az volt,
hogy gyökeresen át kell alakítani a gazdasági együttműködés
mechanizmusát. Őszintén szembenézve a tényekkel, meg kell
állapítanunk, hogy a közel 3 éve folyó előkészítési munkák ellenére
ezekből a határozatokból gyakorlatilag semmi sem valósult meg.
A miniszterelnök bírálta a ,,végig nem gondolt és a konkrét
helyzettel és lehetőségekkel nem számoló, úgynevezett egyesített
piac létrehozására irányuló elgondolásokat, a gigantomániától
áthatott határozatok sorát,, , ami végsősoron azt eredményezte, hogy
a KGST története mindinkább a meg nem valósult döntések történetévé
vált. (folyt.)
1990. január 9., kedd 16:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KGST - Németh Miklós felszólalása (3. rész)
|
,,A világpiactól történő elszakadási folyamatot hosszú időn
keresztül a KGST érdemének tulajdonították, kiemelve annak mintegy
védőburok-jellegét az úgynevezett kedvezőtlen külső hatásokkal
szemben. Látnunk kell azonban, hogy a KGST-nek éppen ez a
sajátossága vezetett műszaki és technológiai téren a tagországoknak
a világfejlődéstől való súlyos elmaradásához, a gazdasági
törvényszerűségek által diktált átalakulási folyamatokon történő
kívülmaradásához és végsősoron az egész szervezet működésének
válságához,, - hangsúlyozta.
A KGST jövőjéről szólva úgy vélekedett, hogy alapvetően
megváltozott az európai politikai klíma, az elszigetelődési
tendenciákat a korábban különböző politikai tömbökre tagolódott
európai országok közeledésének tendenciája váltotta fel. Mindez
elengedhetetlenné teszi a KGST-tagországok közötti gazdasági
együttműködési rendszer teljesen új alapokra helyezését.
,,Meggyőződésünk, a kiút csak egy lehet: a gazdasági nyitás,
különösen az európai országok irányában. E nélkül menthetelenül
kívül rekedünk az 1992 után gazdaságilag egységessé váló Európán. A
világgazdasági nyitás viszont új intézkedések egész sorát igényli,
mind a KGST-tagországokban, mind pedig a KGST-ben folyó gazdasági
együttműködés rendszerében. Most azonban örömmel állapíthatjuk meg,
hogy a tagállamok többsége ma már vallja azt a különböző magyar
kormányok által régóta képviselt álláspontot: a KGST
továbbfejleszésére alapvetően a világpiaci értékek, az áru- és
pénzviszonyok alapján kerülhet sor.,,
,,A magyar fél szilárd meggyőződése, hogy az együttműködés
jövőbeni sorsa attól függ, hogy sikerül-e rövid időn belül egy új,
korszerű együttműködési modellt kialakítanunk. Évek óta
hangsúlyozzuk, hogy az együttműködés új modelljét a világpiaci
értékviszonyok következetes alkalmazásán alapuló, piaci típusú
együttműködés kialakításában látjuk. Ennek párosulnia kell a KGST új
valutáris rendszerének bevezetésével.,,
A KGST-országoknak belátható időn belül illeszkedniük kell a
világgazdasághoz,, - mondta a miniszterelnök, kifejtve azt, hogy a
javasolt új, piaci típusú együttműködési modellre történő áttérés a
KGST-ben csak fokozatos lehet, tekintetbe véve az egyes tagországok
eltérő gazdasági helyzetét, fejlettségi színvonalát és a belföldi
gazdaságirányítási rendszerekben fennálló lényeges különbségeket.
(folyt.)
1990. január 9., kedd 16:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KGST - Németh Miklós felszólalása (4. rész)
|
Reálisan tehát azzal kell számolnunk, hogy az említett
különbségek miatt nem lehet a gazdasági együttműködés
korszerűsítését egyszerre valamennyi KGST-tagországra kiterjedően
megoldani, hanem számolni kell azzal, hogy a gyorsabb előrehaladásra
kész tagországok az együttműködés továbbfejlesztését kétoldalú
kapcsolataik keretében, illetve néhány ország részvételével
biztosítják.
Összegezve úgy látjuk, hogy ha nem történik meg az
együttműködési rendszer gyökeres megújítása, akkor a KGST, mint
sokoldalú gazdasági együttműködési szervezet, nem tud megfelelni a
kor és az egyes tagországok konkrét szükségletei által diktált
követelményeknek és elveszíti létjogosultságát.,,
Németh Miklós ezután a szabványosítási együttműködés
korszerűsítésére tett javaslatot. A jövőben széles körben kell
alkalmazni azt a gyakorlatot, amikor csak a korszerű nemzetközi
követelményeknek megfelelő KGST-szabványok kerülnek elfogadásra, és
azokat a megfelelő felkészültséggel rendelkező országok, más szóval
az érdekelt országok alkalmazzák.
Bírálta a négy évvel ezelőtt jóváhagyott, a KGST-tagállamok
tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló Komplex Programját,
amelynek ,,jó része nem tudományos-gazdasági megalapozottságot, nem
annyira a csúcstechnika meghonosításának elérését célozza, mint
inkább presztizsérdekeket tükröz, és egyes országokban központi
költségvetési eszközök megszerzéséhez szolgál indoklásul,,.
A tervkoordinációról szólva elmondta, hogy a három szinten
folytatandó tervkoordinációs munkának nincsenek meg a feltételei.
,,Megítélésünk szerint az önálló ágazati tervkoordinációnak nincs
létalapja, ez a szint ugyanis alkalmatlan arra, hogy akár az egész
népgazdaság, akár az együttműködésben részt vevő vállalatok
érdekeinek megfelelő állásfoglalásokat alakítson ki. A vállalati
szinten jelentkező kereslet és kínálat közötti állami apparátusi
közvetítéseknek a szaporodása nem javítja, hanem nehézkessé teszi az
összehangolódást,,. Mint hangsúlyozta, az állami
kötelezettség-vállalás körét tehát erősen szűkíteni kívánjuk a
legfontosabb stratégiai termékekre és az olyan nagyobb horderejű
különegyezményekre, amelyekről az érdekelt országokkal kölcsönösen
megállapodunk. (folyt.)
1990. január 9., kedd 16:44
|
Vissza »
|
|
KGST - Németh Miklós felszólalása (5. rész)
|
A tervezésről elmondottakat összegezve kifejtette, hogy a
mechanizmus átalakításának együtt kell járnia az eddigi tervezési
rendszer gyökeres megújításával. Az eddigi tervutasításos rendszert
és a tervek összehangolását fel kell váltania az egyes
KGST-tagországok gazdaságpolitikai stratégiájáról folytatott
konzultációknak, és a konzultációkon keresztül történő szükséges
méretű harmonizálásnak. A tervkoordinációt fokozatosan fel kell
számolni, és széles teret kell biztosítani a teljes körű
önállósággal rendelkező vállalati szféra piaci típusú
együttműködésének.
A miniszterelnök ezután arra mutatott rá, hogy a KGST-ben
megvalósítandó új együttműködési mechanizmus nem lehet független az
egyes KGST-tagországok belső gazdaságirányítási rendszerétől, vagyis
a KGST-ben folyó gazdasági együttműködés mechanizmusának átalakítása
a belföldi gazdasági reformfolyamatok kibontakozásának és
előrehaladásának is függvénye. Mivel azonban e reformfolyamatok nem
minden KGST-tagországban váltak elfogadott irányvonallá és
kibontakozásuk üteme is különböző az egyes tagországokban, ma nincs
realitása annak, hogy rövid időn belül egységes együttműködési
mechanizmus jöjjön létre a KGST-ben - fejtette ki.
A jövőben tehát országaink gazdasági kapcsolataiban különböző
típusú együttműködési modellek egymás mellett létezésének van
realitása; mint Németh Miklós mondta, kétkörös megoldást lehet
elképzelni. ,,Az egyik körben - a KGST keretében - gyökeres
változásokat végrehajtva olyan eszközrendszert kell kiépíteni, amely
lehetővé teszi az eltérő fejlettségű és a piacosítás, valamint a
világpiaci nyitás eltérő fokán lévő országok együttműködésének
összehangolását. A másik kör pedig azon néhány ország szorosabb
együttműködése, amelyek készek - és belső feltételeik is lehetővé
teszik - a piaci kapcsolatok teljes kibontakoztatására.,, A
KGST-nek, mint szervezetnek, az volna a feladata, hogy többféle
együttműködési modell harmonizálásán munkálkodjék, oly módon, hogy
fokozatosan mind több KGST-ország a piaci integráció útjára
léphessen. (folyt.)
1990. január 9., kedd 17:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KGST - Németh Miklós felszólalása (6. rész)
|
Németh Miklós különösen fontosnak tartotta azoknak a
pótcselekvéseknek az azonnali megszüntetését, amelyek jelenleg a
különböző KGST-szervekben az elmúlt évtizedek alatt hozott és ma már
elavultnak tekinthető határozatok alapján még most is folynak. Az új
helyzetben elengedhetetlen az elavult határozatok érvénytelenítése -
tette hozzá.
Úgy látjuk - mondta a miniszterelnök -, hogy a Végrehajtó
Bizottság mellett működő és a Bogomolov akadémikus által vezetett
Ideiglenes Munkacsoport ülésszakra előterjesztett anyagai egy
korábbi fázis felfogását tükrözik és az időközben végbement
gazdasági és politikai változások tükrében elavultak.
Végezetül Németh Miklós négy pontból álló javaslatot
ismertetett.
A magyar kormány javasolja, hogy
1.) a Végrehajtó Bizottság 1990 első félévében egyetlen kérdésre
összpontosítsa tevékenységét, nevezetesen az új együttműködési
rendszer fő elemeinek kialakítására. Ez azt jelenti, hogy -
véleményünk szerint - a témáról a Végrehajtó Bizottságnak kell,
esetleg több alkalommal, mélyreható eszmecserét folytatnia;
2.) a Végrehajtó Bizottság által adott elvi állásfoglalások
alapján a Bogomolov akadémikus vezette Ideiglenes Munkacsoport
kibővített és magasabb szintre emelt összetételben párhuzamosan
tovább folytassa tevékenységét és folyamatosan dolgozza ki az új
együttműködési koncepciá konkrét elemeit;
3.) az új együttműködési rendszer kidolgozásáig függesszék fel
az ágazati komiték és bizottságok munkáját, ami viszont a
funkcionális jellegű bizottságokat illeti, ezek kapcsolódjanak be az
Ideiglenes Munkacsoport munkájába, a szakterületüknek megfelelő
részkérdések kimunkálásába;
4.) a munkákat úgy kell ütemezni, hogy 1990 őszén meg lehessen
tartani a KGST ülésszakát azzal, hogy ezen az értekezleten a
kormányfők megfelelő döntéseket hozhassanak a gazdasági
együttműködés gyökeres átalakításáról. (folyt.)
1990. január 9., kedd 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KGST - Németh Miklós felszólalása (7. rész)
|
Mindemellett Németh Miklós közölte, hogy a magyar fél teljesen
egyetért a csehszlovák kormány javaslatával, és szükségesnek tartja
a KGST-tagság új tartalmának kidolgozását, a KGST Alapokmány
módosítását. Ezt a jogi szakértők bevonásával, külön munkacsoportban
lehetne előkészíteni.
Befejezésül a miniszterelnök hangsúlyozta: A KGST-ben folyó
gazdasági együttműködés olyan mérföldkőhöz érkezett, hogy
elkerülhetetlen annak gyökeres korszerűsítése és megújítása.
,,Szeretnénk remélni, hogy a KGST mostani, 45. ülésszaka
határozataival elő fogja segíteni a történelmi viszonyok által
diktált progressziót, az egymás közötti gazdasági kapcsolatok
modernizálását. Ellenkező esetben a KGST a haladás kerékkötőjévé
válva túléli önmagát, s nem leszünk képesek megakadályozni, hogy e
szervezet a világgazdasági fejlődés perifériájára szoruljon.,, +++
1990. január 9., kedd 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|