|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum elnökségének állásfoglalása
"Az iratok megsemmisítésének veszélyére az MDF már 1989.
december 22-én, dr. Raffai Ernő parlamenti képviselőn keresztül
felhívta a figyelmet, amire Horváth István belügyminiszter elutasító
választ adott. A leghatározottabban megismételjük a Kormány
felelősségét e kérdésben, a selejtezések zárolását és az iratok
teljes védelmét követelve;
- Az Alkotmánybíróság vizsgálja meg az alkotmány és más
jogszabályok összefüggéseit, az esetleges belső utasítások, stb.
alkotmányellenes rendelkezéseit, a jogállamiság követelményeinek a
helyreállítását;
- Követeljük az állambiztonsági szervezet különválasztását a
Belügyminisztériumtól és Alkotmányvédő Hivatalként a miniszterelnök
alárendelését, egy parlamenti bizottság felügyelete alatt."
BBC, Panoráma:
Japán kelet-európai érdeklődése
"A japán kormányszubvenció csak egyik eleme volt annak az új
megállapodásnak, amelyet a Suzuki japán autógyár és egy magyar
konzorcium kötött egy autógyártó vállalat létrehozásáról
Esztergomban. Ez az új befektetés - melyhez a Nemzetközi Pénzügyi
Társaság, az IFC is hozzájárul - jól időzített előjátéka Kaifu japán
miniszterelnök jövő heti magyarországi látogatásának."
|
|
|
|
|
|
|
Modrow-interjú az osztrák tévében (2.rész)
|
Az osztrák újságírók megkérdezték, hogy az NDK jelenlegi vezetése az ország eddigi rendszerét csak javítgatni akarja, vagy rendszerváltásra törekszik? Hans Modrow rámutatott, hogy a cél nem egyszerű javítás, hanem a szocializmus keretében végbemenő, alapvető, forradalmi átalakítás. Noha ma nehéz lenne elméletileg pontosan meghatározni, hogy mi értendő szocializmuson, az kétségtelen, hogy e keretbe tartozik a demokrácia, a szabadság, a jogállamiság, a humanizmus és a szociális igazságosság. A reform a szociális piacgazdaság irányában megy végbe, amely ésszerű mértékben megtartja a tervgazdálkodás és a központi irányítás elemeit, megőrzi a kialakult nagy ipari kombinátokat, de valóban társadalmivá teszi a népi tulajdont és teret enged a magántulajdonnak, a gazdaság részleges privatizálásának is.
A német kérdésről szólva a kormányfő elmondta, hogy azt csak európai összefüggésben lehet szemlélni és megoldani, számolva azzal, hogy a két német állam Európában van. Újraegyesítésük, egy Nagy-Németország létrehozása - mint ezt számos nyugati politikus is értésre adta - jelenleg jogos aggodalmakat keltene Európa népeiben, a keserű történelmi emlékek miatt nyilvánvalóan súlyos gondokat okozna például Ausztriának is. Az európai stabilitás megőrzése felelősségérzetet és mértéktartást kíván, s ennek most az a megoldás felel meg leginkább, hogy az NDK és az NSZK szoros szerződési közösségre lép egymással. Ez az út nyitva hagyja a jövőt, semmi későbbi fejleményt nem akadályoz meg, amelyről végül is majd a két ország népe jogosult dönteni.
Modrow hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a kelet-európai forradalmi átalakulási folyamatban nincs többé visszaút. Érvényes ez a Szovjetunióra is, ahol ugyan a párton belül heves viták folynak, de a Gorbacsov által képviselt peresztrojka eszméje továbbra is általános társadalmi támogatásban részesül, s ez a társadalmi bázis a következő hónapokban várhatólag erősödni fog - mondta. Az NDK miniszterelnöke közölte: nem ért egyet azzal a felfogással, hogy a KGST-t fel kell oszlatni. Szerinte a tagállamok érdeke most - egymással folytatott kereskedelmük nagy aránya és szerepe miatt - a szervezet mélyreható átalakítását - többek között a konvertibilis valutában való elszámolás bevezetését és a világpiaci árviszonyok érvényesítését - kívánja meg, noha a jövőben bizonyára tovább növekszik kétoldalú kapcsolataik fontossága is. Az NDK a ,,két lábon járás,, jegyében egyúttal közeledni kíván a Közös Piachoz - fűzte hozzá a kormányfő. +++
1990. január 7., vasárnap 17:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|