 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (27. rész)
|
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) a törvényjavaslat
----------
legfontosabb funkciói közé sorolta, hogy annak alapvető emberi jogok
szabad gyakorlását is garantálnia kell. Az állampolgári jog
deklarálása - mutatott rá - egyben a közhatalom korlátozását is
jelenti. Ennek megfelelően az államnak kell önmagát korlátoznia, s
kívánatos lenne, hogy az adományozó állam felfogása legyen végre a
múlté. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy a törvénytervezet
sürgősségi tárgyalását a kormány jórészt diplomáciai kapcsolataink
fejlesztésével indokolta. Rózsa Edit ennek kapcsán feltette a
kérdést: elfogadható-e az a hozzáállás, amely a külpolitika
szolgálatába állítja a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az
egyházakról alkotandó törvényt. A képviselőnő véleménye szerint a
válasz erre: nem, hiszen a tervezetnek az egyházakat, ezen keresztül
a hívő emberek sokaságát kell elsősorban szolgálnia. A képviselőnő a
törvénytervezettel kapcsolatban - egyházi vezetőkkel folytatott
konzultációi után - számos korrekciós jellegű módosító javaslatot
nyújtott be írásban. Indítványainak indoklását a tervezet részletes
vitájában kívánta kifejteni.
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja nevében felszólaló
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész kijelentette: az
------------
MDF nincs meggyőződve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló
törvény szükségességéről, s a kormány erről szóló magyarázatát is
erős fenntartásokkal fogadja. Minden felesleges szabályozás ugyanis
csorbítja az egyházak szabadságát is. A képviselő utalt arra, hogy a
hívek és egyes szervezeteik állást foglaltak abban, hogy nincs
szükség egyházi törvényre. Úgy ítélik meg, hogy valódi jogállamban
az alkotmányban biztosított lelkiismereti és vallásszabadság
elegendő. Ennek ellenére nem kívánják megakadályozni a törvény
meghozatalát, s elismerik a kormány jószándékát is ebben a
kérdésben.
A továbbiakban a törvénytervezet legfőbb pozitívumaként ítélte,
hogy az összhangban van a háromoldalú tárgyalásokon megalapozott
alkotmánymódosításnak a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint
az egyházak szabad működését garantáló rendelkezéseivel. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 17:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|