 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Szavazás 1990. főcím: Mi a szavazati jog?
|
A választójogosultak száma, a szavazásból kizártak számának
alakulása egy ország demokratikus berendezkedésének kifejező
mérőszáma. Az általános, mindenkire kiterjedő választójogokért folyó
harc a múlt század második felében vált a politikai küzdelmek egyik
központi kérdésévé és mintegy 100 évnek kellett eltelnie, hogy
legalább a fejlett országokban elfogadottá váljon a szavazati jog
általánossága.
Magyarországon is nyomon követhető ez a politikai harc. A nemesi
előjogokon nyugvó képviselet helyett a népszuverenitás alapján álló
1848-49 évi átalakulás az állampolgárok mintegy 7 százalékának adott
választójogot. Az 1867-es kiegyezés után ezek számát főleg vagyoni
cenzusokkal 4-5 százalékra zsugorították vissza. A század végi
poltikai harcokban jelenik meg egyre élesebben az általános
választójogokért folyó küzdelem, amelyben már meghatározó szerepet
játszik as alakuló szociáldemokrata párt. A döntést a kormányzat
elodázza és a kirobbant első vilgháború miatt félre is teszi.
1918-19-ben a két forradalom bizonyos politikai korlátozásokkal az
általánosság elvét elfogadja. A nyitást a Horthy-kormányzat nem
tudja halogatni, először az állampolgárok 30 százalékának, majd a
huszas évek közepétől mintegy 25 százalékának adott választójogot. A
valóban általános választójogot a 1945. évi VIII. törvény teremtette
meg, amikor az állampolgárok 56 szálékának volt szavazati joga. Ma
ez az állampolgárok 65-70 százalékáról mondható el.
alc. Akik nem szavazhatnak
Az idén elfogadott választójogi törvény kiindulópontként
leszögezi, hogy minden nagykorú állampolgárnak választójoga van.
Ezek közül megfosztja a választójogtól azt
1/ aki gondnokság alatt áll, azaz cselekvőképessége korlátozott,
2/ akit a bíróság mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától
eltiltott,
3/ akit a bíróság elítélt és szabadságvesztés büntetését tölti
4/ akit a bíróság intézeti gyógykezelésre utalt.
Ezen kívül kimondja, hogy szavazati jogában akadályozott az az
állampolgár, aki külföldön tartózkodik (szavazókörzeteket ott nem
szerveznek) vagy nincs Magyarországon állandó vagy ideiglenes
lakóhelye. (folyt.)
1990. január 23., kedd 15:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|