|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (1. rész)
|
1990. január 15., hétfő - Újabb, ezúttal csaknem másfél
évtizede keltezett feljegyzés részleteivel ismerkedhettek meg a
Honvédelmi Vizsgáló Bizottság tagjai hétfőn a Parlamentben. Borbándi
János nyugalmazott miniszterelnök helyettes, a kormány egykor
Honvédelmi Bizottságának volt vezetője a bizottság előtt feltárta:
1975-ben ajánlotta Fock Jenőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter
esetleges felmentését és más, számára is megfelelő beosztásba
helyezését. A hat évvel ezelőtt nyugállományba helyezett
miniszterelnök helyettes mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a
Parlamentben folytatódott a Magyar Néphadseregben feltételezett
visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban
című könyve kapcsán az Országgyűlés rendelt el.
Borbándi János előrebocsátotta, hogy saját irattára nincs, csak az emlékezetére hagyatkozhat, s a kérdésekre legjobb belátása, lelkiismerete szerint fog válaszolni. Bevezetőjében elmondta, hogy nyolc vagy kilenc minisztériumot, illetve állami főhatóságot felügyelt. Szólt arról, hogy az utóbbi évek töprengései nyomán rájött: az egyik fő probléma az volt, hogy összemosódott a párt és az állami vezetés, sokszor a felelősség nem volt tetten érhető. A pártban és a kormányban párhuzamosan tevékenykedő bizottságok működtek, vezetőik részt vettek egymás munkájában. A Honvédelmi Bizottság féléves munkaterv alapján dolgozott, a döntésekre érett javaslatait a Minisztertanács általában elfogadta, Borbándi János nem emlékezett olyan esetre, hogy alapvető kérdésekben nem a bizottság álláspontja érvényesült volna. Feladatai között említette a védelmi kiadások meghatározását, a fegyveres erők és testületek gyakorlati segítését. A védelmi kiadásokat általában ötéves tervek rögzítették, ehhez ajánlásokat kaptak a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői Főparancsnokságától. Sok vita volt - emlékezett a miniszterelnök helyettes, - s példaként említette az 1984-es évet, amikoris az ajánlást 100 százalékként alapul véve, az összeget sikerült felére leszorítani. Részletesen ismertette a döntési mechanizmus fázisait. Eszerint a döntésbe sok mindenkinek volt beleszólása, ám azt végső soron a bizottság szentesítette.
Az 1960-as évek katonapolitikai felfogására visszaemlékezve Borbándi János közölte: már akkor szó volt a katonai szolgálati idő csökkentéséről is. (folyt.köv.)
1990. január 15., hétfő 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|