|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (1. rész)
|
1990. január 14., vasárnap - Minél inkább közeledik az
országgyűlésiképviselő-választások időpontja, annál gyakrabban
hallhatja-olvashatja az állampolgár ezeket a fogalmakat: egyéni
választókerület - független jelölt; területi választókerület (a
főváros, illetve a megyék) - területi lista; országos lista. Ezek a
fogalmak az országgyűlési képviselők megválasztásának módját
takarják.
Már tavaly októberben, az alkotmány és a választójogi törvény módosításának időszakában kitűnt: a jogállam és a parlamenti demokrácia megteremtésének folyamatában nyilvánvalóan olyan politikai képviseletre van szükség, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje növekszik. Ugyanakkor rendkívül nehéz egy több évtizedes szemléletet és gyakorlatot egyik napról a másikra megváltoztatni. Nevezetesen: az országgyűlési képviselő az átalakuló parlamenti demokráciában már nem a helyi érdekek szószólója, érvényesítője, hanem - ahogyan a módosított alkotmány fogalmaz - tevékenységét a köz érdekében végzi.
Mindezeket figyelembe véve a választójogi törvény vegyes választási rendszert tartalmaz. Eszerint választ majd márciusban az ország 172 képviselőt egyéni választókerületben, 152 parlamenti képviselői helyet a területi listákon szerezhetnek meg a pártok, további 58 mandátum sorsa pedig az országos listákon dől el.
A háromféle jelölési módról Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: az egyéni választókerületben a választópolgárok jelölhetnek, továbbá azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Itt két vagy több párt közösen is állíthat jelöltet. Az egyéni választókerületek száma 176, a legtöbb Budapesten (32), Pest megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb pedig Nógrád megyében (4).
Az egyéni választókerületben induló jelöltek közül - akár függetlenek, akár egy, esetleg több párt vagy szervezet színeiben indulnak - a szavazópolgároknak egy személyre kell félreérthetetlenül voksolniuk. Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület polgárainak több mint a fele szavazott. (folyt.köv.)
1990. január 14., vasárnap 16:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|