 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
Hosszu vita a költségvetésről - ülésezett a Magyar Olimpiai
Bizottság (1. rész)
|
1990. január 13. szombat (MTI) - Hat órára bérelte ki a Budapest
Kongresszusi Központ nagytermét a Magyar Olimpiai Bizottság, s ezt
az időt az utolsó percig ki is töltötte szombati közgyülésével a
MOB, amelynek 149 tagja közül csaknem félszázan hiányoztak az idei
első nagy tanácskozásról. Furcsa módon a közgyülés első szakaszában
a legnagyobb gondot a létszámellenőrzés jelentette, mivel maga az
elnök, Schmitt Pál és a főtitkár, dr. Aján Tamás is csak többszöri
névsorolvasás után tudott megbizonyosodni arról, kik a szavazásra
jogosultak, illetve azok, akik csak tanácskozási joggal, avagy
megfigyelői státusszal rendelkeznek. E különös helyzetet az
eredményezte, hogy az elmult év végével ujjáalakultak a hazai
sportszövetségek, s közülük nem egy - élve jogaival - uj tagokat
jelölt a Magyar Olimpiai Bizottságba, lecserélve azokat, akik a
tavaly juniusi alakuló közgyülésen kaptak bizalmat. Volt a nehezen
áttekinthető helyzetnek egy másik oka is, nevezetesen az, hogy
hárman elfelejtették (?) aláirni a jelenléti ivet...
Schmitt Pál mindenek előtt a független, demokratikus alapokon
nyugvó MOB müködésének első hónapjait foglalta össze, ecsetelve az
uj kapcsolatrendszereket, de hangsulyozva, hogy a MOB életében
továbbra is az egyetlen prioritás az olimpiai eszme. Örömmel
állapitotta meg, hogy a magyar sportolók a szöuli olimpiát követő
esztendőben is dicséretesen helytálltak, azaz ők cseppet sem
zavartatták magukat, amennyire csak tudták, figyelmen kivül hagyták
az országon belül zajló nem mindig örvendetes események valóságos
zuhatagát. Külön is emlitést tett a sport "aranymüveseiről", az
edzőkről, akiknek - ezt már a közgyülés elején szükségesnek tartotta
leszögezni - a versenysport kiválóságaival együtt az eddiginél
nagyobb erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesülniük. A MOB
elnöke az épitkezés és utkeresés időszakát eredményesnek
minősitette, többek között azért is, mert a Magyar Olimpiai
Bizottság tagjainak több mint a fele bekapcsolódott a különféle
bizottságok munkájába, azaz a mozgalom aktiv részeseként
tevékenykedett. Önkritikusan megjegyezte, hogy hozzávetőlegesen ezer
nappal a barcelonai nyári játékok előtt nem minden célt és feladatot
sikerült időarányosan megvalósitani, de a tempó gyorsitásával,
ésszerü döntésekkel, összefogással minden hátrány gyorsan
ledolgozható. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 16:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|