 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Bokros Lajossal
|
-----------------------
London, 1990. január 9. (BBC, Panoráma) - Magyarországnak már
régen fenntartásai vannak a KGST-vel szemben és ezek egyikéről a
Magyarország és a többi KGST-tagállam közötti bonyolult pénzügyi
viszony hátteréről budapesti munkatársunk, Szakonyi Péter készített
interjút Bokros Lajossal, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető
igazgatójával. Szakonyi Péter:
- Magyarország a szocialista országokkal folytatott
külkereskedelmét évek óta aktívummal zárta. Íly módon jelentős
rubel-aktívum, rubel milliók, milliárdok gyűltek össze
követelésként. A legutóbbi adatok szerint ez a követelés az egész
KGST-re tekintve 32 milliárd rubelt, a Szovjetunió tartozására pedig
12 milliárd rubelt ért el.
- Mennyiben helytállóak ezek a számadatok?
- Azt hiszem, hogy nagyságrendjüket tekintve ezek az adatok
helytállóak, bár kétségtelen, hogy nem minden szocialista országra
halmoztunk föl igazán nagymértékű aktívumot. És az is igaz, hogy
nagyon nehéz ezeket a követeléseket számításba venni, különösen az
árrendszernek a következtében.
Én azt gondolom, hogy ezek a követelések már csak azért sem
számolhatók el ilyen egyszerűen összegszerűen, hiszen olyan
követelésekben testesülnek ezek meg, amelyek nem pénzkövetelések,
hanem valamiféle áru-ellenszolgáltatás-követelés. Gondoljunk például
a jamburgi beruházásra, ahol a magyar beszállítások tulajdonképpen
egész addig hitelként jelentkeznek, amíg a szovjet fél a
gázszállítással ezeket nem törleszti. És attól függően, hogy annak a
gáznak az árát hogyan állapítom meg a következő időszakban, attól
függően jelent ez a felhalmozott követelésállomány sokat vagy
keveset. (folyt.)
1990. január 9., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Bokros Lajossal - 1. folyt.
|
Attól függően, hogy milyen kamatot számolnok ezeknek a
hiteleknek a fejében, megint csak változhat ugyanez az összeg. És ez
csak egy téma, mert minden egyes beruházási típus, illetve
áruszállítási típus tekintetében más és más árviszonyok valósulnak
meg, illetve, tudjuk, hogy a KGST-ben hagyományosan az egyik oldalon
keletkezett követelést nem lehet felhasználni a másik oldalon
keletkezett tartozásoknak a kiegyenlítésére. Tehát még jobb lenne a
helyzet akkor, hogyha mondjuk a Szovjetunióval szemben keletkezett
aktívumot, vagy a Bulgáriával szemben keletkezett aktívumot a
keletnémet gazdasággal szemben felhalmozott tartozásunk
törlesztésére lehetne fordítani. De még erről sincsen szó.
- Ha ezek az összegek igazak, akkor úgy tűnik, hogy
Nyugat-Európával való tartozásunk egy jelentős része holt tőke,
hiszen Kelet-Európába exportáltuk ezt áru vagy pénz formájában.
- Pontosan erről van szó, akkor, amikor a kormány tavaly ősszel
beismerte a valóságos adatokat. Akkor hirtelen elfeledkeztünk arról
is, hogy nemcsak a bruttó adósságállomány adata nőtt meg, hanem
megnőtt az a különbség is, ami az úgynevezett bruttó és nettó
adósságállomány között van. Vagyis hirtelen rájöttünk arra, hogy a
Magyarországnak a külfölddel szembeni követelései azok sokkal
kevésbé behajthatók, mert egyébként dollárkövetelésünk is van
ezekkel az országokkal szemben, nemcsak transzferábilis
rubelköveteléseink. (folyt.)
1990. január 9., kedd
|
Vissza »
|
|
- Interjú Bokros Lajossal - 2. folyt.
|
De az eredeti kérdésre visszatérve, feltétlenül fontos
megjegyezni azt, hogy ezek a közös beruházások, amelyekben
Magyarország részt vett áruszállítással, tőkehozzájárulással, nagyon
nagy mértékben konvertibilis importból valósultak meg. Hogy például
megint Jamburgra térjek vissza, Magyarország több mint a felét az ő
áruszállítási teljesítményének csak konvertibilis relációból tudta
finanszírozni. Egész egyszerűen nekünk nem volt tapasztalatunk, és
nincs hazai technikánk se annak a gázvezetéknek,
kompresszorállomásoknak az építésében, ami olyan szibériai
körülmények között ennek az üzemeltetéséhez szükséges volt. Vagy
miután a szovjetek is a többlet gázszállítási mennyiséget
konvertibilis exportnak fogják föl, hát ők is elvárták azt, hogy
olyan áruszállításokat végezzünk, amelyek kifejezetten tőkés
importot jelentettek a magyar gazdaságnak is.
- Összesegszerüségében a húsz milliárd dollárt meghaladó nyugati
adósságállományból milyen részt képviselhet ez az előbb említett,
vagy ahhoz hasonló beruházásokba folyt magyar export?
- Ezt is elég nehéz pontosan megállapítani. Nagyon durva
becslések alapján mintegy egyharmadát teszi ki ennek a 20 milliárdos
adósságállománynak ez az összeg, amik vagy közvetlenül a
Szovjetunióval, illetve más KGST-országokkal megvalósított
beruházásaink finanszírozására felvett hitelekből adódnak, vagy
pedig olyan költségvetési hiányok fedezésére, amelyek megint csak a
transzferábilis rubel viszonylatú export támogatásoknak a
kifizetésével vannak kapcsolatban. (folyt.)
1990. január 9., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Bokros Lajossal - 3. folyt.
|
- A közelmúltban többször szóba került, hogy a szocialista
országok némelyikével - így a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és
Lengyelországgal - hamarosan áttérnénk a dollárelszámolásra. Ez
gondolom további bonyodalmakat jelent?
- Igen, ez a téma már több mint egy éve fölmerült a
magyarországi reformgondolkodásban, és minduntalan azért került le a
napirendről, vagy azért szorult háttérbe, mert teljesen nyilvánvaló,
hogy olyan körülmények között, amikor egyik pillanatról a másikra
áttérnénk konvertibilis elszámolásra, mintegy jelentős mértékű
cserearány-veszteséget, egyszeri cserarány-veszteséget jelentene a
magyar gazdaságnak. Mégpedig dollárban, mert hiszen áttérés után már
ezeket dollárban kellene kiegyenlíteni.
- Miért van ez?
- Hát ennek elsősorban az az oka, hogy a magyar gazdaságnak az
exportszerkezete és az importszerkezete különböző keménységű. Úgy
mondom tehát, hogy az az import, amit mi mondjuk a Szovjetunióból
behozunk, ezeknek a termékeknek a javarésze olyan cikk, amit a
világpiacon is könnyen értékesíteni lehet. Ezeket a termékeket
nyilvánvalóan a világpiaci árakon fogják értékelni. Azokat a magyar
- elsősorban feldolgozóipari, textilipari, gépipari - termékeket,
amelyeket ennek ellentételeként eddig szállítottunk transzferábilis
rubelért, ha ezután a Szovjetuniónak konvertibilis valutáért kell
megvásárolni, egyáltalán nem biztos, hogy ezeket a relatíve alacsony
technológiai színvonalat képviselő és alacsony termelékenységgel
előállított termékeket fogja venni. Tehát még a legjobb
rubel-kitermelésű árucikkeink is, így például a Magyarországon
összeszerelt számítógépek sem biztos, hogy jó áron eladhatók lesznek
a Szovjetunióban, mert közvetlenül versenyezni fognak az olcsó
tajvani, szingapúri, dél-koreai importtal. (folyt.)
1990. január 9., kedd
|
Vissza »
|
|
- Interjú Bokros Lajossal - 4. folyt.
|
- Azt hiszem, hogy nem. Az egy külön tárgyalás és megállapodás
kérdése, hogy vajon ennek a felhalmozott rubel-aktívumnak egy részét
- hangsúlyozom egy részét és mekkora részét - lehet úgymond
beszámítani annak a cserearány-veszteségnek a fedezésére, ami a
dollárelszámolásra való átállással rögtön keletkezik. +++
1990. január 9., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|