|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
A KGST refórmja
|
München, 1990. január 9. (SZER, A mai nap) - Budapesti tudósítónk jelentése alapján Gordon Tamás mérlegeli a reform lehetőségét:
- Abban, hogy a KGST korábbi formájában nem maradhat fenn, a tagállamok vezetői egyetértenek. Hogy milyen legyen a megújult KGST, mit tartsanak meg belőle, és mit kell elvetni, ebben már komoly vitákra lehet számítani.
Az 1949-ben létrehozott szervezet egyértelműen moszkvai irányítással, szovjet érdekeknek alárendelve működött. És bár a gazdasági integráció önmagában ösztönzően hat a nemzeti gazdaságokra, a KGST a szovjet uralommal éppen ellenkezőleg, a gazdasági fejlődés kerékkötőjévé vált.
Mesterséges árrendszerével, az igénytelen szovjet piac csábításával messze elmaradt a világpiactól. Arról nem is beszélve, hogy Moszkva hosszú időn keresztül gyanakodva és rosszallással figyelte, ha a tagállamok inkább a nyugati piac felé fordultak.
Megreformálható-e a KGST? Nyilvánvaló, hogy a kérdést nem lehet anélkül feltenni, hogy a tagországok előbb a saját házuktáján néznének szét. A kommunizmus néhány évtizede mindenütt megtette a maga hatását: leromlott műszaki színvonal, katasztrófális eladósodás, csak a harmadik világgal versenyző gazdaságok.
A Moszkva - vagy ha úgy tetszik: a kommunizmus - hegemóniáját lerázó országok többé-kevésbé felismerték, hogy a mentőkötél a Nyugathoz való felzárkózás lenne, amely nem történhet meg a piacgazdaság megteremtése nélkül.
Visszatérve a "hogyan tovább?" kérdéséhez, a dilemma tehát: hogyan lehetséges a párhuzamos reform, miképpen járulhat hozzá a tagországok belső változásaihoz a megújuló KGST? (folyt.)
1990. január 9., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|