|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
A Pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (1. rész)
|
1989. december 1., péntek - A Fővárosi Bíróságon dr. Strausz János tanácsa pénteken megkezdte a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben a perújítási tárgyalást. A bíróság a Legfőbb Ügyészség indítványára látott hozzá a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott-társa ügyének újbóli tárgyalásához.
Mint az a korábbi híradásokból ismeretes: a Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -, illetőleg a Budapesti Népbíróság 1948-ban megállapította, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetri plébánosa, Asztalos János agitációba fogott az iskolák tervezett államosítása ellen. Június 3-án este - amint azt a korabeli bírósági jegyzőkönyvek tanúsítják -, a felizgatott tömeg egy része valóban fel volt fegyverkezve a községházát közrefogva az államosítás ellen tüntetett és megkísérelt betörni a tanácsterembe. Ezt az akciót a bejáratnál két rendőr megakadályozta. Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos János, és az első bírósági jegyzőkönyv szerint ,,azt terjesztette,,, hogy a rendőrök őt és a jegyzőt el akarják vinni, és ezt mindenképpen akadályozzák meg. A hangulat egyre feszültebb lett. A főjegyző az egyik kijáraton el akart távozni, ahol két rendőr állt. A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt el akarják vinni, ezért hangos tiltakozásba kezdett és a kijárat felé tódult. Ekkor Takács Gábor rendőr riasztólövést adott le. Királyfalvi (Kremper) Miklós - aki látta, hogy a rendőr a fegyverét csőre tölti - nekiugrott, kitépte kezéből a fegyvert, majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen meghalt. Az eset után a bíróságok Asztalos Jánost szándékos emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt halálra ítélték, Királyfalvi Miklós ugyanezt a büntetést kapta, szándékos emberölés bűntette miatt. A köztársasági elnök a katolikus pap halálbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésra változtatta, amit az Elnöki Tanács 1956 szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le. (folyty.köv.)
1989. december 1., péntek 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (2. rész)
|
Az elítélt kérelmére az Elnöki Tanács 1988. szeptember 30-án mentesítette Asztalos Jánost, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Királyfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték. A korábbi bírósági határozatok ismertetése után dr. Strausz János elmondta, hogy a legfőbb ügyészség perújítási nyomozást is lefolytatott, ami új tényeket hozott a felszínre. A feltárt bizonyítékok kétségessé teszik Királyfalvi Miklósnak az 1948 évi tárgyaláson tett beismerő vallomását, amelyre annak idején bűnösségét alapozták. A fegyverszakértői vélemény, hiteles bizonyítékként, ugyancsak nem fogadható el. Törvénysértő volt Asztalos János bűnösségének megállapítása a felbujtóként elkövetett szándékos emberölés bűntettében. A plébános ugyan agitált az egyházi iskolák államosítása ellen. Az első tárgyalási napra a terheltek közül Asztalos János és Belicza Gyula megjelent, Orosz János és Kusnyér János nem. A bíró kérdésére Asztalos János elmondta: összesen 8 és fél évet töltött börtönben, elmondása szerint végig az Andrássy út 60-ban őrizték. Az ügyészségi vizsgálat során nem, a mostani tárgyaláson viszont elmondta, hogy a rendőrség a pócspetri gyilkosság után folytatott nyomozás alkalmával megkínozta, és ilyen eljárásban része volt a börtönben is. Elmondta azt is, hogy - bár ő maga azokban a percekben nem volt a gyilkosság helyszínén, amikor a fegyver eldördült - mégis állítja, hogy, nem történt gyilkosság. Szerinte a rendőr szét akarta oszlatni a tömeget, egyszer a levegőbe lőtt, ám ezzel a tömeget nem félemlítette meg; ezután hadonászni kezdett a puskával, aminek tusa az épület kőkarzatára ütődött és így sült el. Belicza Gyula vallomásában azt állította, hogy gy az emberek nem voltak kapával, kaszával, villával felszerelkezve. A tárgyalást december 5-én folytatják. (MTI)
1989. december 1., péntek 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|