 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - Az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik napján, csütörtökön a képviselők az eredeti napirendtől eltérően személyi kérdések megvitatásával folytatták a munkát.
Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmet arra a korábbi
állásfoglalásra, hogy még ezen ülésszakon döntésre kell jutni az
előző plénumon meg nem választott alkotmánybírák, illetve az Állami
Számvevőszék betöltetlenül hagyott elnökhelyettesi tisztsége
ügyében. Mivel a döntés korábbi meghozatalát az Alkotmánybíróságról
szóló törvény bizonyos részleteinek értelmezési gondjai akadályozták
meg, ezekben az ügyekben időközben a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság, valamint az Alkotmánybíróság megválasztását előkészítő
jelölőbizottság együttesen elvi állásfoglalást hozott, s ezt most
beterjesztették a Parlamentnek. Karvalits Ferenc, az Országgyűlés
jegyzője ismertette az állásfoglalást azokról a szakmai
feltételekről, amelyek a testület tagjainak megválasztásához
szükségesek. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság tagjává nemcsak
az választható meg, akinek a munkaköre ellátásához a jogszabály
kifejezetten előírja az állam- és jogtudományi végzettséget, hanem
az is, aki olyan munkakörben végezte munkáját, amelynek ellátásához
ez a végzettség külön jogszabályi előírás nélkül is szükséges.
Miután a Parlament az elvi állásfoglalást döntő többséggel
elfogadta, Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását
előkészítő jelölőbizottság elnöke ismertette a testületi tagságra
ajánlott személyek névsorát. Eszerint dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi
Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost
javasolta a bizottság jelöltként elfogadni. Jakab Róbertné elmondta,
hogy a jelöltségre ajánlottakat a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság ülésén meghallgatták, s a plenáris ülésen már nincs
lehetőség további javaslatokat tenni. Ezután
Bánffy György (Budapest, 4. vk.) hozzászólásában figyelmeztetett
-------------
arra, hogy a létszámellenőrzés szerint 88 képviselő hiányzik az
ülésteremből, s ennek kellemetlen következménye lehet az abszolút
többséget igénylő választás során. Felhívta a figyelmet arra is,
hogy amennyiben a jelenlegi ülésszakon valami okból nem választanák
meg az Alkotmánybíróság tagjait, akkor a testület 1990. január
1-jével nem tudná megkezdeni munkáját. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 11:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|